Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - A Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GY. NÉMETH ERZSÉBET, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3297 forrásmegosztási rendeletet, nem a fővárosi önkormányzathoz. De mindezek a kérdések arra vezették az ellenzékben lévő, kisebbsé gi véleményt alkotókat, hogy azt is elképzelhetőnek tartjuk, államtitkár úr, hogy ez a törvény most visszavonásra kerülne, és van még idő négypárti egyeztetéssel, konszenzussal olyan törvényt hozni, ami nem okoz olyan anomáliát, hogy nem tettünk semmit, ho lott egy év volt adva arra, hogy a régi rossz rendszer helyett új rendszer szülessék meg. Ezt a lehetőséget elmulasztotta a kormány, és ezért nem tartjuk általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok pads oraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 2020 perces időkeretben. Megadom a szót először Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonynak, majd Horváth Csaba képviselő úrnak, akik együttesen mondják el az MSZP képviselőcsoportjának véleményét. A képviselő asszonyt illeti a szó. Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony gépét kérem bekapcsolni. GY. NÉMETH ERZSÉBET , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony . Már az is azt mutatja, hogy az MSZP vezérszónoklati idejét megosztjuk Horváth Csaba polgármester képviselőtársammal, hogy mi tényleg komolyan gondoljuk, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok együtt, közösen kell hogy döntsenek és megá llapodjanak a két különböző szintű önkormányzatot megillető forrásokról. Közel egyéves előkészítő munka után került a tisztelt Ház elé ez a törvényjavaslat. A Belügyminisztérium nagyon helyesen bevonta az előkészítésbe a fővárosi és a kerületi önkormányzat okat is. Olyan kérdés kerül törvényi szinten rendezésre, amely több mint egy évtizede jelentős feszültségforrás a kerületi és a fővárosi önkormányzatok között, de sajnos mára már kerületi és kerületi önkormányzatok között is. Azért van szükség erre a törvé nyre, hogy ne a mindenkori politikai alkuk, erőviszonyok határozzák meg a 24 önkormányzatot megillető állami források elosztását. Különböző városrészek alkotják ezt a várost másmás megoldandó önkormányzati feladatokkal és eltérő finanszírozási lehetőségek kel. Vannak úgynevezett külső kerületek, ahol igazából az infrastrukturális fejlesztési igény a meghatározó, vagy szűkebb pátriámat, a XVII. kerületet kell kiemelnem, ahol például a zöldterületfenntartás okoz nagy gondokat. Vannak ugyanakkor úgynevezett b első kerületek, ahol viszont a városrehabilitáció állítja szinte mármár megoldhatatlan feladat elé ezen önkormányzatok vezetését. A főváros számára két külön kiemelt és két nagyon fontos feladat van: az első a tömegközlekedés, a második pedig az úgyneveze tt városüzemeltetés. Ahogy csökkent az elmúlt évtized alatt az önkormányzatok részesedése a GDPből, évről évre nehezebb volt a főváros és a kerületek viszonyában a közösen kapott állami forrásokat megosztani. (20.20) A kisebb tortát nehezebb a huszonnégy tagú család között igazságosan elosztani, ezért törvény általi szabályozásra van szükség, és ezt a törvényt, ami a tisztelt Ház előtt fekszik, az MSZPfrakció támogatja. Ez a törvény kiszámíthatóbbá teszi a forrásmegosztást, minden budapesti önkormányzat t udhatja, hogy az országos költségvetés elfogadása után milyen forrásokra számíthat. Ez a forrásmegosztási törvény normatív jellegű, összességében csillapítja az ellentéteket, a bizalmatlanságot, és ez lehetővé teszi, hogy közös projekteket és közös konstru kciókat hozzanak létre a fővárosi önkormányzatok európai uniós, állami és önkormányzati források biztosításával. A törvény feladatfinanszírozást tartalmaz, a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatokat finanszírozza, így az alapfeladatok ellátásában biz tosítja azt, hogy minél kisebb különbségek
