Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 15 (85. szám) - A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fidesz):
326 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Weszelovszky Zoltán úr, a Fidesz képviselője. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN (Fi desz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztett határozattervezethez általános és konkrét megközelítésben teszek megjegyzéseket. Az általános vitához két alapkérdéssel csatlakozom, az egyik a lényeget meghatározó cím, a másik a logikát és a részleteket meghatározó tartalom kérdése. A címben a lényeget két fogalom határozza meg. A fő fogalom a “bűnmegelőzés”. Ez az, amiért az egész munka, a vita, az országgyűlési határozat, perspektivikusan a törvény kimunkálása folyik. A bűnme gelőzésre vonatkozó cél a stratégia. Világos, hogy ez a két fogalom határozza meg a lényeget. A “stratégia” szó ma közkeletű. Mégis, egyfelől még ma is idegen szó, másfelől éppen a gyakori használat miatt tartalmilag kiürült, túl általánossá kopott. Ezért javasolom a magyarra fordítását, ami egyben a fogalom tartalmassá tételét értelmező tagolását is megadja. Ily módon a cím alapja így hangzana: a bűnmegelőzés alapelvei, cselekvési programja és feltételrendszere. Így néhány szóban a lényeg összefoglalását, magát a tartalmat is megkapjuk. (Az elnöki széket dr. Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A két fő fogalomhoz a cím egyegy jelzőt is csatol: a bűnmegelőzés fogalmához, hogy “társadalmi”. Nézetem szerint erre nincs szükség. Evidens ugyanis , hogy a bűnmegelőzés a társadalom közügye - mint ahogy azt a tartalomnak nyomban az első fejezete hangsúlyozza , másfelől a bűnmegelőzés a társadalom feladata és felelőssége, mint ahogy azt maga az országgyűlési határozat és annak háttérelemzése is bizon yítja. A másik fogalomhoz kapcsolt jelző az, hogy “nemzeti”. Ez már a részletes vitára is okot ad. Most, az általános vita során csak megjegyzem, hogy nézetem szerint a bűnmegelőzésnek nincs nemzeti stratégiá ja. Gondoljunk csak arra, hogy a Belügyminisztérium most fordul kínai rendőrök segítségéért, mert a magyar bűnözésbe már a kínai is beépült. A “nemzeti” jelző helyett tehát átfogóbb és pontosabb a “magyarországi” vagy “magyar” bűnmegelőzés fogalmának vagy kifejezésnek a használata. Ezt kellene célra irányítva pontosítani. Kérdés tehát, hogy miért dolgozunk most, milyen stratégiára, milyen alapelvekre, cselekvési programra és feltételrendszerre van szükség. A legátfogóbb és legtermészetesebb válasz erre az, hogy korszerű, azaz a magyar sajátosságoknak megfelelő és egyben eurokompatibilis stratégiára van szükség. Mivel ez evidencia, ezért a lényeg megfogalmazására a következő címet ajánlanám: a magyar bűnmegelőzés alapelvei, cselekvési programja és feltételren dszere. Ez kifejezi a bűnmegelőzés jellegét, célját és lényegét, tagolt és világos módon. A másik alapkérdést, a logikát és részleteket meghatározó tartalom kérdését most, az általános vita során csak érinthetem. Érzékeltetésül javaslom a bűnözés helyzetel emzésének összefogottabb szerkezetét. Csak példa gyanánt említem, hogy ha a bűnelemzésben nyomban vagyon elleni bűncselekményről van szó, akkor mellőle nem hiányozhat az élet elleni bűncselekmény sem, és a vagyon elleni bűncselekmény mellett lenne a helye a szintén erre vonatkozó, úgynevezett megélhetési bűnözésnek is. Ez egyben megkívánná a már régen szükséges megélhetési bűnözés fogalmának tisztázását, annak megvitatását, hogy a bűnözés mögött az anyagiak okként megjeleníthetőke. Ugyancsak a szoros össze függés okán: ha a fejezet tartalmazza a bűnelkövetőkre vonatkozó mondanivalót, akkor itt lenne a helye az ellenpólusnak, az áldozatokra vonatkozó helyzetképnek is. A bűnelkövető és az áldozat együttese pedig szükségszerűen felveti az önvédelem és a védelem jogának ebből az anyagból hiányzó problémáját.
