Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 17 (107. szám) - Csákabonyi Balázs (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - “Néhány kérdés a vádalkuról” címmel - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügy-miniszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
3235 Csákabonyi Balázs, az MSZP képviselője, kérdést kíván feltenni az igazságügyminiszternek: “Néhány kérdés a vádalkuról” címmel. A képviselő urat illeti a szó. DR. CSÁ KABONYI BALÁZS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Napjainkban a közbeszédben és a médiában egy konkrét, folyamatban lévő büntetőeljárás kapcsán egyre gyakrabban találkozunk a vádalku kifejezés használatával. Az ehhez fűződő mag yarázatok ellentmondásosak, a tájékoztatások pontatlanok. Az ismert, hogy ezt a lényegét tekintve büntetőeljárásjogi intézményt a magyar jogrendszer már régóta ismeri, eddig is alkalmazták nyomozó hatóságaink a rendőrségről szóló törvény szabályozása alap ján. A 2003. július hó 1jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény több rendelkezése pontosította és bővítette a vádalku alkalmazásának lehetőségét: a nyomozás megtagadása, a nyomozás megszüntetése és a tárgyalásról lemondás egyes eseteiben tartalmaz az elkövetőre nézve kedvező elbírálási lehetőségeket, mégpedig kizárólag a nyomozó hatósággal jelentős mértékben együttműködő elkövető javára. Tisztelt Miniszter Úr! A fentiekből adódóan néhány kérdést szeretnék feltenni, jelesül: miben kell együttműködni a nyomozó hatósággal ahhoz, hogy a gyanúsított részesülhessen a kedvező elbírálásban? (15.30) Mik ezek a kedvezmények? Kikre nem terjedhet ki a kedvezmény? Ki dönt a kedvezmények megadásáról, illetve megtagadásáról? Végül, de egyáltalán nem utolsósorban: a vádalku alkalmazásának esetében ki fogja megfizetni az elkövető helyett a sértettnek vagy a sértetteknek az okozott, sok esetben bizony rendkívüli nagy összegű kárt? Kérem szíves válaszát. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A k érdésre Bárándy Péter igazságügyminiszter úr válaszol. DR. BÁRÁNDY PÉTER igazságügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdésben az ügyész hozza meg a döntését. Olyan esetekben lehet szó ennek a kicsit pontatlanul - de erre a képviselő úr is utalt - vádalkunak nevezett jogintézménynek az alkalmazásáról, amikor a feljelentés elutasítását vagy a nyomozás megszüntetését azzal az indokkal látja az ügyész lehetségesnek, ha egy sokkal jelentősebb bűnüldözési vagy pedig nemzetbiztonsági érdek fűződik ahhoz, hogy az együttműködő terhelttől információkat, végső soron bizonyítékokat nyerjenek, mint ahhoz, hogy vele szemben lefolytatható legyen ez a büntetőeljárás. Ilyen megoldásra nincs lehetőség akkor, ha ez az együttműködő terhelt emberéletét ol tott ki szándékosan, vagy olyan bűncselekményt valósított meg, ami egy ilyen magatartást tartalmaz. Abban az esetben, ha alkalmazzák ezt a jogintézményt, bizonyos védettséget nyer a pentitó, mert a tanúvallomását ugyan köteles megtenni, de a tanúvallomása alapján nem rendelhető el, nem folytatható vele szemben büntetőeljárás, illetőleg ez perújítási okként sem fogadható el. Nyilvánvaló ennek az oka: ha kötelezettség van, akkor valamilyen mentességet is kap. Arra a kérdésére, hogy ki köteles kártérítésért he lytállni, azt tudom válaszolni, hogy ilyen esetekben az állam vállal felelősséget kvázi a sértett számára a kár megtérítésére, és egy vélelem is fennáll, hogy a kártérítés jogalapja rendben van. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (d r. Wekler Ferenc) : Viszontválasz illeti a képviselő urat.
