Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A 2003-2008 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3185 A program kilenc tematikus akcióprogramjának összehangolására tárcaközi bizottságot kell felállítani, ame lynek tagjai a szakminisztériumok vezető tisztségviselői, valamint a regionális fejlesztési tanácsok delegáltjai. A tárcaközi bizottságnak kell döntenie évről évre a szakmai és pénzügyi prioritásokról, valamint a jogi, közgazdasági, intézményi eszközrendsz er összehangolt fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. Az akcióprogramok kidolgozására egyegy albizottságot kell létrehozni, melyek elvégzik az éves programozást, és a felelősök és források megjelölésével javaslatot tesznek az adott év megvalósítandó fe ladataira. A program eredményes végrehajtása nem nélkülözheti az érdekeltek minél szélesebb körű bevonását sem, ahogy ezt miniszter úr is említette az expozéjában. Az előbbiek miatt az albizottságok tagjai a tematikus akcióprogramok végrehajtásában érintet t tárcák képviselői, a tudományos élet szereplői és - újra elmondom, mert azt gondolom, ez nagyon fontos - az önkormányzati delegáltak, a gazdálkodó szövetségek tagjai és a civil szervezetek képviselői. A programban javasolt szervezeti forma, illetve működ és előnye, hogy anélkül segíti elő a több szerv, illetve intézmény működését igénylő feladatok horizontális tervezését és finanszírozását, hogy lényeges intézményi fejlesztéseket kellene ehhez alkalmazni. Összhangot teremt az egyes intézmények által megval ósítandó feladatok között, megjelölve a finanszírozási terheket is. S ha már a finanszírozásról van szó, a második nemzeti környezetvédelmi program finanszírozása a központi költségvetés jelenlegi ráfordításait, a feltétlenül szükséges tervezett környezetv édelmi ráfordítások nagyságát, valamint a GDPhez viszonyított arányát veszi alapul. A program mint minimummal számol az EUcsatlakozás környezetvédelmi kötelezettségeiből, illetve az egyéb nemzetközi környezetvédelmi egyezményekből és az érvényben lévő ha zai programokból származó kiadásokkal. E kötelezettségek teszik ki a program fejlesztési kiadásainak több mint négyötödét. A program kilenc tematikus akcióprogramjában előirányzott feladatok költségvetési forrásból fedezett része 2002es árszinten mintegy 2100 milliárd forint. A teljes ráfordítás mintegy 4200 milliárd forint. Ahogy azt miniszter úr is érintette, átalakul a finanszírozás struktúrája is. Az időszak elején, 20032004ben az állami költségvetés várhatóan a környezetvédelmi kiadások 5658 százal ékát, az önkormányzatok a lakossággal együtt a kiadások 1011 százalékát, a gazdálkodó szervezetek 2324 százalékát, a külső források 78 százalékát képezik. Az állami költségvetés környezetvédelmi kiadásai a program időszakai alatt volumenükben nőnek, rés zarányuk azonban fokozatosan csökken: 2008ra 4748 százalékra. Ezzel párhuzamosan a többi forrás szerepe nő. Az önkormányzati rész a lakosságival együtt 1213 százalékra emelkedik, az államháztartási szektor mellett meghatározóvá válik a gazdálkodók szere pvállalása is. A gazdálkodói források az időszak végére az összes kiadás 2628 százalékát adják ki. A külső források aránya közel megduplázódik, eléri az időszak végére a 1214 százalékot. Itt szeretnék kitérni Pap János képviselőtársam egy mondatára, ahol is azt sérelmezte, hogy megszűnt a költségvetésben az a fejezet, amely úgymond a nemzeti környezetvédelmi program fejezet lett volna. Ezzel kapcsolatban fontos elmondani azt, hogy ilyen önálló fejezet nem volt, ellentétben a program kezelésére szánt ráfor dításokkal, amelyek nem nevesítve ugyan, de benne vannak a következő évi költségvetésben; igaz, nem ennél az egy tárcánál, hanem több tárcánál találhatók. Ami pedig a minisztérium helyzetét illeti, azt gondolom, a kormánypártok egyöntetű és egységes határo zott támogatása megnyugtató ennek a programnak a tekintetében, lévén, hogy az ellenzéki oldalról megfogalmazott kritikák egyrészt meglehetősen erősek, másrészt viszont néhányszor mintha következetlennek tűnnének. Két ellenzéki képviselőtársam közül egyikük bizottsági kisebbségi véleményt ismertetett, másikuk pedig a Fidesz vezérszónoklatát mondta el. Egyikük arról beszélt, hogy az a helyzet, hogy az adatok nem voltak megfelelőek, amikre ezt a programot alapoztuk, és ezért az egész program úgy rossz, ahogy v an, mert az alapadatok nem voltak jók, hanem kifejezetten
