Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A 2003-2008 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3173 A program vezérgondolata az egészség es környezet, nem véletlenül. Nemzetközi felmérések szerint a halálozások mintegy 1416 százaléka környezeti hatásokkal összefüggő megbetegedésekből ered. Ha valaki kinyitja a mai újságokat, látja például azokat az adatokat is, hogy Magyarországon a gyerek ek mintegy 10 százaléka asztmatikus panaszokban szenved. Ez is olyan betegség, amely például a légszennyezéssel igen közeli kapcsolatban áll, hiszen ez a légúti betegségeket, így az asztmatikus tüneteket is kiváltja. A program az egészség kérdése mellett k iemelten kezeli természeti értékeink, ha úgy tetszik, nemzeti örökségünk és uniós hozományunk védelmét és természeti erőforrásaink fenntartható használatát. Összegzi valamennyi olyan feladatunkat, amely az EUcsatlakozásból vagy egyéb nemzetközi kötelezett ségekből és globális felelősségünkből is következik. A második nemzeti környezetvédelmi program szerves folytatása az elsőnek, épít annak tapasztalataira, és azt a határozott szándékot testesíti meg, hogy ne engedjük a gazdasági fejlődés kísérőjelenségekén t új környezeti problémák keletkezését. Abban pedig mindenképpen túllép elődjén, hogy különös gondot fordít az egyes szereplők nem mindig egybeeső érdekeinek összehangolására, és szorgalmazza azt, hogy a köz- és a magánszféra működjön együtt a környezeti g ondok felszámolásában. Tisztelt Ház! Bizonyosan jelenthetem azt ki, hogy a második nemzeti környezetvédelmi program elfogadásával, megvalósulásával számottevő javulás várható Magyarország környezeti állapotában. Hadd idézzek néhány célkitűzést ebből a gond olatkörből! 2010re a levegő minőségének az ország valamennyi településén meg kell felelnie az egészségügyi és az Európai Unióval azonos határértékeknek. A program célja, hogy a légszennyezett területek aránya a jelenlegi 11 százalékról 58 százalékra a pr ogram futamideje alatt már csökkenjen, így az érintett lakosság aránya 2025 százalékra csökkenjen a mostani közel 40ről. A második nemzeti környezetvédelmi program 2009 végére minden polgár számára hozzáférhetővé teszi az EU minőségi követelményeinek is megfelelő ivóvízszolgáltatást. Ez az intézkedés 877 település 2 millió 750 ezer lakosát fogja érinteni. A csatornázás aránya az 1997. évi 46,2 százalékról 2002re 56,1 százalékra nőtt az első program időszakában. A második program idején olyan fejlesztése kre kerül sor, hogy 2008ig minden érzékeny területen lehetővé váljék az összes települési szennyvíz szükséges mértékű gyűjtése és tisztítása. 2010re pedig az ország egész területére meg fog valósulni a szennyvizek megfelelő szintű kezelése. Említhetem az t, hogy a második program intézkedései következtében 2009ben már nem működhet a környezetvédelmi követelményeknek maradéktalanul meg nem felelő települési szilárdhulladéklerakó. Kiemelt feladat lesz a hulladék keletkezésének megelőzése és a hulladék hasz nosítása. A hulladékhasznosítás arányát 2008ig az összes hulladék tömegéhez viszonyítva a jelenlegi 3 százalékról 3540 százalékra kívánja a program növelni. 1996ban elindult az országos környezeti kármentesítési program, és több mint kétszáz területen k ezdődött meg a kármentesítés. Az új programban foglalt intézkedésekkel ütemezetten azt biztosítjuk, hogy 2010 végére a kiemelten érzékeny területeken megszűnnek a földtani közeg és a felszín alatti vizek káros hatásai. Az egyedi jogszabállyal vé dett természeti területek aránya az elmúlt időszakban az ország területének 9,2 százalékára növekedett, a második program futamideje alatt ez az arány 11 százalékra növekszik. A legértékesebb területeink védetté nyilvánítása gyakorlatilag lezárul, és ezzel párhuzamosan az Európai Unió Natura 2000 elnevezésű ökológiai hálózatának részévé válnak további területek is, összességében az ország területének mintegy 15 százaléka kerül így természetvédelmiökológiai szempontból minősített státusba. A külterjes agrár zónába tartozó érzékeny természeti területek rendszerének kialakításával pedig az ország mintegy 28 százalékán, tehát több mint a negyedrészén lesz arra lehetőség, hogy a földtulajdonosok körében meghonosodjon az ökogazdálkodás, és a helyes környezethaszná latért kapott támogatás révén egészséges és versenyképes termékeket állítsanak elő jelentős uniós és hazai támogatással.
