Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A 2003-2008 közötti időszakra szóló nemzeti környezetvédelmi programról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PERSÁNYI MIKLÓS környezetvédelmi és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
3172 A 20012002. évi, tehát a harmadik időszakról szóló jelentés túljutott a közigazgatási egyeztetésen, és így nincs akadálya, hogy még ebben a hónapban a kormány, majd a tisztelt Ház elé kerüljön. Jelenthetem önöknek azt is, jóllehet, ezt nem kívánta az első nemzeti környezetvédelmi programról szóló szabályozás, de elkészült a programidőszak teljes hat évének részletes értékelése is, amely rövidesen ugyancsak a parlament elé kerül. Tervezete már ma is megtekinthető a minisztérium honlapján, tehát azok a tisztelt képviselő hölgyek és urak, akik egy átfogó képet is szeretnének az első programról kapni, azt megtekinthetik, hozzáférhetnek. Az értékelés összefoglaló megállapításait az Országgyűlés számára benyújtott, a 20032008 közötti időszakról szóló máso dik nemzeti környezetvédelmi program - tehát ez, amelynek a tárgyköre most napirenden szerepel - egyik fejezete is tartalmazza. Tehát az értékelés több sávon és több mezőn is megtörtént, illetve folyamatban is van, hiszen az adatok feldolgozása, statisztik ai értékelése a 2002. évről ennél korábban rendelkezésre nem állt. Viszont a tervezés rendszere olyan, hogy amikor az első program lezárul, véget ér, akkor a következő gördül előre, és ennek a kötelezettségnek tesz eleget a kormány, amikor ezt a programot, a második nemzeti környezetvédelmi programot benyújtja. Persze azért érdemes az elsőről is néhány gondolatot külön is elmondani, például azt, hogy 1997 és 2002 között a környezeti terhelés mértéke csökkent Magyarországon. Ez nagyon jó hír. De egyik szemün k nevet, a másik pedig sír, hiszen el kell azt is mondanunk, hogy bőven jut tennivaló a második nemzeti környezetvédelmi program számára is. A környezetügy széles, mély és sok elemű folyamatokkal foglalkozik, és ha valahol, akkor itt különösen nem nélkülöz hető a hosszú távú gondolkodás, amit nem befolyásolhatnak aktuális, napi, pillanatnyi politikai szempontok. A környezeti folyamatok nem igazodnak kormányzati ciklusokhoz, a lépéseknek egymásra kell épülniük. Ezért is volt az eredeti szándék, hogy ez a prog ram hosszabb távú legyen, egy ciklusnál messzebb mutasson, és ahogy az első, úgy a második is ezt a tényt figyelembe veszi. Bár az első hat évre megfogalmazott célok nagyrészt teljesültek, számos programnak ez még nem a befejezését, hanem egy következő áll omását jelenti. Ilyen például a szennyvízelvezetési és tisztítási vagy a hulladékgazdálkodási program, vagy ilyen az országos környezeti kármentesítés, amelyek az elsőben kezdődnek, és természetesen folytatódnak a második nemzeti környezetvédelmi program ban, sőt vannak olyanok is, amelyeket előre tekintve látjuk, hogy mintegy 4050 esztendei munka szükséges az ország számára ahhoz, hogy mint környezeti gondot végleg magunk mögött hagyjuk. És vannak olyan programok, amelyeknek a végét előre lehet látni: il yen a nemzeti szennyvízgyűjtési és kezelési program, amely 2015ig vállalt európai uniós kötelezettsége az országnak. Az előttünk álló években ugyanakkor olyan új kihívásokkal is szembe találjuk magunkat, mint amilyen az uniós követelményeknek megfelelő e gészséges ivóvíz biztosítása, vagy egy, a korábbinál magasabb igényű élelmiszerbiztonság. Májustól együtt menetelünk majd az Európa Unióba, és ez a csatlakozás reményeink szerint fel fogja gyorsítani a gazdaság mozgását, de azt hiszem, egyikünk sem szeret né, hogy a társadalmi és a gazdasági fejlődés a következő években a környezeti szempontok tisztelete nélkül és figyelmen kívül hagyásával menjen végbe. A második nemzeti környezetvédelmi programnak az a dolga, hogy ez a sorsfordító hat esztendő, amely egyb eesik az ország európai uniós csatlakozásának első fél évtizedével, ne csak a gazdasági felzárkózás, de a környezeti szempontok következetes érvényesülésének is kitüntetett időszaka legyen. Az Unióhoz való csatlakozás az ország számára az Unió szempontjábó l is új követelmények támasztását jelenti, a másik oldalon olyan támogatási lehetőségek megnyílását, amelyek eddig számunkra nem álltak rendelkezésre. De a program alapvető vezérgondolata nem az, hogy azért kell a környezeti állapoton javítani, mert az Eur ópai Unióhoz csatlakozunk, hanem az, hogy azért kell ezeket a lépéseket megtenni, mert ez az ország, az itt élő emberek és az itt élő emberek gyerekei, unokái, utódai számára alapvető jelentőségű ügyről van szó. (20.00)
