Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
3097 Nem véletlenül nem tette ezt meg, mert ha megtette volna, akkor láthatta volna, hogy a felsőoktatás állami támogatása a 2002. évben - az önök költségvetési javaslata és elfogadott költségvetése szerint - nagyságrendileg 100 milliárd forint volt, ebben az évben pedig 150 milliárd. Én tehát megkérném a képviselő urat, hogy egy kicsit önkritikusabban álljon hozzá ehhez a kérdéshez. Ne csak azt értékelje, hogy milyen többletforrásokra lenne még szükség, hiszen ismerjük a magyar felsőoktatás áll apotát, tudjuk, hogy egyébként még rengeteg pénzre lenne a magyar felsőoktatásban szükség, hanem arról is adjon számot, ahogy az önök négy éve alatt milyen források jutottak ennek a felsőoktatásnak, hogy a mai leromlott helyzetben milyen szerepe van annak a felsőoktatáspolitikának, amelyik négy éven keresztül büszkélkedett az egyébként a Hornkormány idején bekövetkezett létszámbővüléssel, ám a többletforrásokat elfelejtette hozzárakni. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Ez vicc!) A kollégiumok és a diákok lakhatása ügyében pedig ne csak arról beszéljen, hogy önök milyen többletforrásokat szánnának kollégiumfejlesztésre, hanem arról is beszéljen, hogy most egy olyan felsőoktatáspolitika jött, amelyik nem a kollégiumot támogatja, hanem a diákot. Ezért emeli meg ebben az évben is jelentősen a diákok lakhatási támogatását, és ezért tett ígéretet a kormány arra, hogy a jövő évben is jelentősen emelni fogja. Tisztelt Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy az a helyes felsőoktatáspolitika, amelyik a kollégiumban la kó diákot támogatja, és nem feltétlenül a kollégiumot, mert ez lehetővé teszi azt, hogy új források nyíljanak meg ezen a területen. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra követ kezik TataiTóth András úr, az MSZP képviselője. TATAITÓTH ANDRÁS (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nem szerettem volna részletezni, és nem is fogom azt tenni, hogy a költségvetési törvényjavaslat milyen foglalkoztatási lehetőségek et tartalmaz. (Dr. Hargitai János: Ne is tedd, mert azon vitázni lehetne.) Összefoglalóan azt szeretném elmondani, hogy a beterjesztett törvényjavaslat alapján 11,5 százalékkal növekedni fog 2004ben a versenyszférában alkalmazottak száma, és ezt az teszi lehetővé, hogy a jelenlegi kormányzat a közgazdasági szabályozókkal, a munkaadók terheinek a csökkentésével, a csökkent munkaképességűek alkalmazásának a segítésével teremti meg azokat a közgazdasági körülményeket, amelyek kapcsán garancia van a versenysz férában a foglalkoztatás növelésére. Természetesen, ha az ellenzéki képviselők ezt a módszert nem értik, akkor ennek valószínűleg az az oka, hogy az előző négy év során a kormány a közvetlen támogatásával, szabadjon mondani: állampárti módszerekkel szerett e volna megoldani a foglalkoztatást, aminek a következményeit sajnos még ma is viseli a gazdaság, viselik a munkavállalók és a munkaadók is. Köszönöm szépen. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Kirúgnak pár ezer embert.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Bernáth Ildikó asszony, a Fidesz képviselője. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Képviselő úr, tudja, ön most kivel vitatkozik? A saját kormányával. Ha a költségvetési törvényjavaslat papí r alapú nyomtatványában az I. kötetet fellapozza, tisztelt képviselő úr, akkor látni fogja, szembesülni fog azzal, amit a kormány a képviselők asztalára tett, magyarul: a nullaszázalékos foglalkoztatottsági szint mértékével, valamint a stagnáló, enyhén növ ekvő munkanélküliséggel. Én nem idéztem mást, mint az elénk terjesztett költségvetési törvényjavaslatot. De felhívom a figyelmét arra, hogy ha ön áttanulmányozza a Munkaerőpiaci Alap bevételikiadási előirányzatait, akkor azt fogja tapasztalni, tisztelt k épviselő úr, hogy bizony a
