Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WEKLER FERENC (SZDSZ):
3079 egy külön ügy. Természetesen úg y kellene megtenni, nem generálisan, általánosan 10 százalékkal emelve, hanem úgy, hogy mindenhová eljusson, minden olyan településkategóriának jusson belőle, amelyik intézményeket, tömegközlekedést működtet és szolgáltatásokat folytat. Abban is igaza van Sisák képviselő úrnak, hogy éppen tegnap itt, a parlamentben megszavaztunk néhány olyan intézkedést, amely a következő évre az önkormányzatoknál is többletforrást igényel. Ilyenek az áfamódosítás hatásai és néhány olyan ügy, amelyet a költségvetés beterjes ztésekor természetesen még nem ismertünk. Az is igaz, hogy ez körülbelül egy újabb 20 milliárd forintos reális többletigényt jelenít meg az önkormányzatok esetében, és azt gondolom, ez egy jogos igény, amelyet a következő hetekben meg kell vizsgálni, nem a költségvetés kiadásainak a növelésével, hanem hogyan lehet ezt átcsoportosításokkal előteremteni. Azt gondolom, ebben is egyetértés van mind a szocialista frakció, mind köztünk, mind pedig az önkormányzati szövetségek vezetői között. Még egy dologról eddi g nem nagyon esett szó: a költségvetés előkészítése kapcsán most fordult elő először, hogy a magyar önkormányzati szövetségeket, függetlenül attól, ki az elnöke ezeknek a szövetségeknek, a kormány figyelembe vette, meghallgatta a véleményüket, és abból ami t lehetett, be is épített. Először fordult elő, hogy mielőtt a kormány a parlament elé beterjesztette volna a javaslatát, egyeztetett az önkormányzati szövetségekkel belügyminiszteri szinten, sőt miniszterelnöki szinten egyeztetett a szövetségekkel, és eze knek az egyeztetéseknek minden egyes alkalommal az önkormányzatok számára többletforráseredménye is volt. Ezek az egyeztetések a Belügyminisztériumban kezdődtek, majd Szigethalmon folytatódtak a miniszterelnök úr jelenlétében, amely után azonnal 10 milliá rdos többletforrásra került sor a pályázati lehetőségek kitágításával. Folytatódtak az önkormányzati szövetségek együttes fellépése következtében, ahol megfogalmazták, nem azt a 120 milliárdot, amit Gémesi úr mondott, hanem az 50 milliárdos többletet, amel yben konszenzus alakult ki, függetlenül attól, hogy a fővárost, a kistelepülési szövetséget vagy a megyei jogú városi szövetséget képviseltéke a résztvevők. Ennek következménye az a 30 milliárdos többletbejelentés, amelyet a miniszterelnök úr megtett, és amelyet az SZDSZ frakciója korábban reális többletigénynek jelölt meg. Ha emlékeznek, az általános vitában ezt akkor folyamatosan hangsúlyoztuk. Az, hogy ezt a miniszterelnök úr a szocialista polgármesterek előtt jelentette be, azt gondolom, ebből a szempo ntból lényegtelen kérdés. Az SZDSZes polgármesterek sem voltak jelen. Én annak örülök, hogy ezt az SZDSZes és önkormányzati szövetséges felvetést a kormány elfogadta, támogatta. A szekszárdi polgármester véletlenül keveredett oda, ezt hadd áruljam el a k épviselő úrnak. (Domokos László: Vannak még véletlenek.) Természetesen vannak még véletlenek. De azt gondolom, minden miniszterelnöknek szíve joga, hogy egyes elfogadott vagy saját maga által fontosnak tartott ügyet milyen körben jelent be. Ezt be lehet je lenteni sajtótájékoztatón, szocialista vagy ellenzéki polgármesterek jelenlétében, be lehet jelenteni frakcióülésen, ennek különböző módjai vannak. Erre az előző ciklusban is számtalan példa volt. Véletlenül sem fordult elő, hogy Szekszárd város polgármest ere ott lett volna azokon a fórumokon, ahol a fideszes polgármesterek számára valamit bejelentett az akkori miniszterelnök, de ez egy zárójeles megjegyzés volt. Tehát azt gondolom, az önkormányzati szövetségek együttes, hatékony és reális fellépése az utób bi hónapokban és a kormány partnersége azt eredményezte - közösen a kormánypárti frakciókkal és ezen belül az SZDSZ frakciójával , hogy a beterjesztett javaslathoz képest lényegesen nagyobb mozgástere lesz az önkormányzatoknak, mint ahogyan ezt a kormány eredetileg tervezte. Az egy teljesen más kérdés, hogy ez a növekedés nem elégséges, ezzel természetesen egyetértek. De azért az nem igaz, hogy ez egyrészt most történik meg először, másrészt ettől jövő évben az önkormányzatok tönkremennek. Az önkormányzato k 50 százaléka gyakorlatilag már tönkrement az elmúlt években, ezt mutatja az önhikis önkormányzatok száma, tavaly a bérhikis önkormányzatok száma, és mutatni fogja a következő évben ismét ugyanez a szám. Ez a rendszerből fakad. A rendszert kell megreformá lni, és nem arról beszélni, hogy dologi kiadást akarunke vagy mást növelni, először az alapjaihoz kell hozzányúlni, de ez nem a költségvetési vita tárgya.
