Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 11 (106. szám) - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WEKLER FERENC (SZDSZ):
3078 S isák képviselő úr korrekt hozzászólását hallgatva azt kell előrebocsátanom - és ezt Kuncze Gábor frakcióvezetőnk is elmondta a mai nap elején , hogy természetesen nem örülünk annak, hogy ilyen az ország gazdasági helyzete. Nem örülünk annak, hogy azt kell nézni, hol lehet takarékoskodni, és azt kell nézni, hogy mi az a mozgástér, amelyen belül össze lehetett állítani a költségvetést; a sarokpontokat nem kell megismételni, a tervezett költségvetési hiány és a bevételi lehetőségek természetesen adottak. Hall gatva a délelőtti vitát fentről, a pulpitusról, ennek következtében természetesen azok a hozzászólások érdemelnek reakciót, és csak azokra érdemes figyelni, amelyek figyelembe veszik ezeket a kereteket; akik azt nem veszik figyelembe, azokkal tényleg nagyo n nehéz érdemben vitatkozni. A számok természetesen mindkét oldal számára ugyanazok; a számokkal lehet játszani és bűvészkedni, és ez így van az önkormányzatokkal kapcsolatos számok esetében is. (13.10) Nem ez az első költségvetés, amikor az önkormányzatok nehéz helyzetéről vitatkozunk. Én úgy emlékszem, ez körülbelül a tizedik olyan költségvetési vita, amikor arról beszélünk, hogy a következő évben az önkormányzatoknak sokkal több pénzre lenne szükségük, mint amennyit az éppen akkor aktuális költségvetés t ervez. Sajnálom, hogy ez ebben az évben is ilyen. Sajnálom azt, hogy tíz év alatt nem került sor az önkormányzati rendszer tényleges reformjára. Sajnálom, hogy nem arról vitatkoztunk és nem arról tudunk vitatkozni, hogyan tudnánk a feladatok átcsoportosítá sával takarékosabb és hatékonyabb önkormányzati rendszert építeni, hanem továbbra is folyamatosan azt ismételjük, hogy az 1270 önkormányzatnak, amelynek el kell látnia az összes önkormányzati feladatot, hogyan lehetne egy kicsit több pénzt adni annak érdek ében, hogy ezeket a feladatokat ellássa. De azt is hozzá kell tenni, hogy ez a költségvetés egy szempontból azért különbözik az eddigiektől: a fejlesztési források - és ezt eddig a ma délelőtti vitában sem kérdőjelezte meg senki - lé nyegesen nagyobbak az önkormányzatok számára, mint a korábbi évek költségvetési lehetőségei. Természetesen azt is tudom, hogy ezek a fejlesztési források nem minden önkormányzat számára állnak egyöntetűen rendelkezésre, mert akinek nincs pénze arra, hogy a z intézményeit működtesse, a béreket, a fűtést és az egyebeket kifizesse, természetesen a fejlesztési forrásokat sem tudja igénybe venni a rendszerből fakadó hibák miatt, mert az önhikin és más csatornákon keresztül pótforrásokhoz jut, de csak akkor, ha ne m fejleszt. Ez sem öröm a számomra. A növekményről - amit Sisák képviselőtársam most is és már a délelőtti felszólalásban is számokkal illusztrálva elmondott - Gémesi képviselőtársam az MDF részéről azt mondta, csak akkor fogadható el, ha 10 százalékkal em elkednek az előző évhez képest a működési költségek. A beterjesztett költségvetés tényleg nem éri el azt az inflációs növekedést, amellyel a kormány számol, tényleg 4,5 százalék körül van a beterjesztett javaslatban a növekmény a működési kiadásokra, és a számított infláció tényleg 6 százalékos. Ez gond; abban teljes mértékben egyetértek, hogy ez nem tartható. A minimum az, hogy a szinten tartást érjük el az önkormányzati területen, amely azt jelenti, hogy minimum 6 százalékos növekményt kell elérni. 116 mi lliárd a Belügyminisztérium által korábban megfogalmazott igény, amely szükséges lenne a szinten tartáshoz, és ehhez csatlakoztak korábban az önkormányzati szövetségek. A szövetségekről külön majd még három mondatot engedjenek meg nekem. Az SZDSZ által ben yújtott módosító javaslatok az önkormányzatok számára - és erről Gulyás képviselőtársam már korábban beszélt - mintegy 35 milliárd forintos pluszforrást céloznak meg, egyébként a szocialista javaslatok is hasonló nagyságrendben céloznak meg többletforrást a beterjesztett javaslathoz képest. Ha most összeadom a mostani 88,9 milliárdot, és ehhez hozzáadom a 30 milliárdot, akkor elértem azt a célt, amit akarunk, vagyis durván a tavalyi évhez képest 120 milliárd forintos többletnövekményt. Biztos vagyok benne, és úgy látom, ebben konszenzus van, hogy ez a plusz 3035 milliárd forintos többlet a költségvetés végszavazása kapcsán bekerül a rendszerbe. Arról majd még beszélek, hogy ennek a megosztását hogyan kellene megtenni, mert az
