Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 10 (105. szám) - Egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP):
2986 vagyoni kárpótlások lezárásáról szóló törvényt. Természetesen ezeket a törvényeket nem azonos nagyságrendben érinti maga a beterjesztett javaslat, hiszen az utolsó három, általam említett törvénnyel mindössze egyegy paragrafus foglalkozik, és a má sik három közül is a törvényjavaslatban túlnyomó többségében a növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény paragrafusainak a módosítására kerül sor. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megköveteli törvényeink újragond olását. (A Fidesz padsorai felé fordulva:) Nem hallja képviselőtársam? (Halász János: De, tessék csak mondani!) Tehát általában az Európai Unióhoz való csatlakozásunk megköveteli törvényeink felülvizsgálatát, ugyanakkor mindenképpen indokolt lesz akár már e törvény parlamenti vitájának további menetében is, illetőleg más beterjesztések kapcsán az európai uniós normák pontosabb föltárása. (18.30) Hiszen, mint ahogy erről az indokolás is tanúskodik, ebben az alapvetően az EUjogharmonizáció keretei közé tarto zó törvénymódosító csomagban is számos olyan rendelkezés található, amelyek nem vezethetők vissza az Európai Unió normáira, hanem, nevezzük így: szuverén elhatározás kérdései. Nehezíti mind a parlamenti vitát, mind pedig az egyes indítványokkal kapcsolatos állásfoglalás kialakítását, ha az indokolások nem részletezőbben foglalkoznak a jövőben azzal, hogy milyen típusú európai uniós rendelkezések igénylik vagy követelik meg az összhangot. Hogy rögtön egy példát hozzak: a törvényjavaslat 1. §a érinti a halás zatról és a horgászatról szóló törvényt, azzal a sommás indokkal, hogy az EUban az egyesületi tagság nem kötelező a horgászati lehetőséghez. Saját ismereteim ennek némileg ellentmondanak, elsősorban abban, hogy az Európai Unióban kötelező szabály, norma e vonatkozásban nincsen. Vannak olyan országok, amelyekben van egyesületi tagság, van, ahol ez nem feltétele a horgászásnak. Magyarországon kialakult, nevezhetjük így: történelmi hagyományai vannak az egyesületi tagságnak, ennek megfelelően indokolatlannak tűnik ennek a módosítása; hozzátéve, hogy ennek a rendelkezésnek a halászatról és a horgászatról szóló törvény 199697. évi vitája, illetőleg elfogadása során indokoltan lehetett volna érvényt szerezni, ma már azonban, lett lévén a halászati vízterületek t úlnyomó többsége fölött nyugvópontra jutottak a viták, egyébként is értelmét vesztette. A Ház éppen a mai ülésén foglalkozott a “Parlagfűmentes Magyarországért” eseti bizottság javaslatával. Nagy örömömre szolgált a bizottság elnökeként tapasztalnom azt, h ogy fennmaradt az a konszenzus, ami a parlagfű elleni küzdelemhez szükséges, nevezetesen: úgy tűnik, megteremtődnek a feltételei annak, hogy a közérdekű védekezéshez vagy közkeletű nevén: a kényszerkaszáltatáshoz meglesznek a megfelelő költségvetési kerete k. Hogy a közérdekű védekezés jogi értelemben is hatékonyabb eszközzé váljék, éppen ezen, a most tárgyalás alatt lévő módosító törvényjavaslaton múlik, nevezetesen: ez a törvényjavaslat, illetőleg az e törvényjavaslat által módosított növényvédelmi törvény tenné, és reményeim szerint teszi lehetővé azt, hogy a kötelező határozatok azonnal végrehajthatóvá váljanak. És ezt segíti elő az a rendelkezés is, amelyik lehetővé teszi, hogy az elérhetetlen kötelezettek esetében hirdetmény útján is közzé lehessen tenn i ezeket a kötelező határozatokat. Biztos vagyok abban, hogy a növényvédelmi törvény e változtatás alatt álló paragrafusai kellő körültekintéssel való végrehajtás esetén segítséget fognak nyújtani abban a parlagfűellenes, nevezzük így: harcban, ami mellett elkötelezte magát mind az Országgyűlés, mind pedig a kormány. Jeleztem a hozzászólásom elején, hogy fontos volna megkülönböztetni a törvényjavaslatok indoklásában, hogy a törvényjavaslat mely paragrafusai azok, amelyek kifejezetten az Európai Unió normáih oz való hozzáigazítás indokával kerülnek a tisztelt Ház elé, és melyek azok a jogi előírások, illetőleg módosításra váró rendelkezések, amelyek mögött ilyen indok nem áll fenn. Azért szeretném felhívni a figyelmet ennek a fontosságára, mert e törvényjavasl at utolsó, a hatályba léptetéssel
