Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 10 (105. szám) - Egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
2987 foglalkozó paragrafusai között megbújva található olyan is, aminek aztán, azt gondolom, az Európai Unió jogharmonizációjához semmi köze. Arról van szó, hogy a törvényjavaslat a zárórendelkezések között, az 55. § (2) bekezd ésében hatályon kívül helyezni rendel egy olyan előírást, amely a jelenleg hatályos szövege értelmében a halászatra jogosultság ingatlannyilvántartási bejegyzését teszi lehetővé. Eléggé tragikus, hogy az ebben az országban létező, kötelező törvényi előírá s mellett az a helyzet alakult ki, hogy vannak földhivatalok, amelyekben bejegyzik a halászati jogot, vannak olyan földhivatalok azonban, amelyekben eddig is - '97 óta él ez a rendelkezés - megtagadták e jogok bejegyzését. És most egy olyan javaslattal áll unk szemben, amelyik az utolsó bekezdésben hatályon kívül kívánja helyezni a halászati törvény - a halászatra jogosultak számára egyébként garanciálisan rendkívül fontos - rendelkezését. Erre azért hívom fel a figyelmet, mert a halászati vízterületek túlny omó többsége Magyarországon - az elfogadott halászati törvény által hozott változások ellenére - a magyar állam tulajdonát képezi. Az állam számára is fontos, hogy ez a halászati jog bejegyzésre kerüljön az érintett ingatlanok vonatkozásában, de legalább u gyanilyen fontos - azt gondolom, tízegynéhány évvel a rendszerváltozás után, a jogállamiság és a tulajdonformák egyenrangúságának a vallása mellett legalább ennyire fontos , hogy a halászatra jogosult magántulajdonosok e jogosítványai is bejegyzésre kerü ljenek. Csak így lehet elérni azt, hogy az egyébként a halászati vízterületet érintő ingatlannyilvántartási, építési és más engedélyezési eljárások vagy esetleg a halászati jogot ért támadások ellen védelmet élvezzen a halászatra jogosult, illetőleg az, n evezzük halászati haszonbérlőnek, aki tőle ezt a jogot megkapta és használja. Tisztelt Ház! Mind az általános vitában, mind pedig a reményeim szerint benyújtott és benyújtandó, az előbbieket tükröző módosító indítványok kapcsán azt gondolom, szükséges, hog y ezeket megvitassuk. És azt is gondolom, hogy a megfelelő módosító indítványok elfogadása mellett ez a törvényjavaslat alkalmas arra, hogy elfogadjuk, és hogy ezekkel a rendelkezésekkel az alapul fekvő hat törvényt a tisztelt Ház módosítsa. Köszönöm megti sztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, kíváne még valaki hozzászólni. Pap János képviselő úrnak adom meg a szót. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azért intettem Orosz képviselő úrnak, mert nem értettem hosszú percekig, hogy mit mondott - úgyhogy lehet, hogy most olyanon vitatkozom vele, amit nem is mondott. Az előző időszakban a mostani kormánypárt i képviselők előszeretettel alkalmazták azt a megjegyzést, hogy salátatörvény, és ezért nagyon nehéz a törvényről beszélni. Most egy ilyen saláta van ismét előttünk, amiből lehet szemezgetni. Ennek egyetlenegy elemét szeretném kiemelni, ami a horgásztársad alom nagynagy felháborodását váltotta ki, ez pedig a horgászvizsga, a horgászjegy, illetve a kötelező horgászati tagság. Az előző ciklusban, ha jól emlékszünk, egy '97es törvény kapcsán, úgy látszik, voltak olyan emberek, akiknek egyszerűen mániájuk volt - legalábbis így fogalmaztak a témához értők, én magam nem vagyok horgász , hogy ezt a kötelező horgászegyesületi tagságot eltöröljék, s minden egyes alkalommal, amikor akár EUjogharmonizációról beszélünk, vagy bármilyen, a halászatot érintő törvénymódo sítás kerül szóba, egyszerűen előveszik a fiókból, leporolják, és ezt a törvényjavaslatot, ezt a módosítást szeretnék beterjeszteni. Amikor ez '99ben bejött, akkor a mostani kormánypárti képviselők és az akkori kormánypárti képviselők is összefogtak, és n em engedték, hogy a horgásztársadalomnak ezt a jogos igényét megvalósítsa akkor az előterjesztő. Így aztán maradt az 1997es törvénynek megfelelő kötelező
