Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - A vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozattételi kötelezettségről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
2885 csupán kipécézett posztokhoz ragaszkodni, hogy most akkor azt ide tegyük, oda tegyük, hanem generálisan ennek a törvé nyjavaslatnak a mentén gondoljuk át az életünket Én a jelenlegi, nem a képviselői, hanem más természetű, kormányzati munkám okán, bevallom töredelmesen, igen gyakran találkozom olyan esetekkel, amikor tudom, látom, hogy bizonyos közpénzek milyen irányba mo zdulnak el, milyen irányba indulnak el. És meg kell mondjam őszintén, nagyon sokszor bennem van az, hogy tulajdonképpen az országos átlagnál jóval vagyonosabb emberek felé mozdulnak el bizonyos kedvezményrendszerek. Ezt én nem szoktam szeretni, megmondom ő szintén. És ezért van az - ez már több mint egy éve vagy talán még hosszabb ideje benne van a fejemben, és nagyon örülök, hogy ezt megoszthatom önökkel , hogy én nemcsak azoknál tenném vizsgálat tárgyává a vagyoni helyzetet, akik bizonyos közpénzeket keze lnek és adnak, hanem sok esetben azoknál is, akik azt kapják, mert azért az is tanulságos tudna ám lenni, elnök úr. És én azt hiszem, hogy valamennyiünk tudna most erre a felvetésemre akár konkrét példát is hozni, hogy nekik is voltak már ilyen érzéseik. A másik dolog, és ezzel szeretném zárni a felszólalásomat, hogy szerintem egy vagyonnyilatkozatnál igazából nem az a kérdés, hogy ki tárolja, ki nem tárolja - noha adatvédelmi szempontok persze vannak , hogy ki kezeli, milyen a formanyomtatvány s a többi. A vagyonnyilatkozatnak kettő rettenetesen fontos jelentősége van. Az egyik az, hogy akkor értelmes a dolog, ha ez nyilvános, hiszen mindenki a nyilvánosság okán gondolhatja úgy át a dolgait, ahogy egy ilyen vagyonnyilatkozat mentén át kell gondolnia a dolg ait; és a másik ilyen nagyonnagyon fontos dolog az, amit úgy hívunk, hogy visszatartó erő. Nekem meggyőződésem, elnök úr, hogy ha a vagyonnyilatkozatban nem szunnyadna benne az a bizonyos visszatartó erő, akkor gyakorlatilag ma Magyarországon nem lehetne normális parlamenti demokráciát sem és normális közéletet sem működtetni. Én ezekre a szempontokra helyezném a legfőbb hangsúlyt. Én azt gondolom, hogy ebben a közös gondolkodásban most mindenki nyugodtan tegye szépen félre a sanda egyéni kitekintéseit, és valóban egy tiszta közéletű és európai igényű Magyarország képében próbáljunk meg ehhez az ügyhöz hozzáállni, és ennek megfelelően megtenni a különböző javaslatokat. Egyébként én nagy tisztelettel adózom a kezdeményezők előtt, nagyon is ideje volt már, ho gy valaki ezt a harangot megkondítsa. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Két percre megadom a szót Répássy Róbert képviselő úrnak, Fidesz. DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz) : Köszönöm a szót. Szanyi Tibor képviselőtársamnak, államtitkár úrnak szeretném azt elmondani, hogy végül is azért nem a folyamat elején járunk, hiszen széles körű vagyonnyilatkozattételi kötelezettségről szóló jogszabályokat alkotott az elmúlt ciklusban az Országgyűlés, és ezek között széles körben alkalmazta az Országgyűlés a nyilvános vagyonnyilatkozattételi kötelezettséget. A probléma abban áll, arra derült fény - mindegy, hogy kinek az okán és miért, de arra derült fény , hogy vannak indokolatlan különbségtételek ebben a vagyonnyi latkozattételi rendszerben. És hogy önnek is elmondjam, hogy miről van szó, milyen súlyú a probléma: például a legkisebb településen megválasztott falusi önkormányzati képviselőre nézve is kimondta az Országgyűlés kétharmados törvényben azt, hogy nyilváno s vagyonnyilatkozatot kell tennie évente. Sajnos az Országgyűlés - közös hibánkból - elfeledkezett arról, hogy közben a végrehajtó hatalom csúcsán lévő, nem képviselő miniszterek és államtitkárok vagyonnyilatkozata pedig a köztisztviselői szabályok szerint csak egy zárt vagyonnyilatkozat, márpedig, mondjuk, egy kistelepülési önkormányzati képviselőnek a felelőssége és az ő rendelkezési joga bizonyos pénzeszközök felett jóval szerényebb, mint például egy milliárdok felett döntő miniszternek a rendelkezési jo ga.