Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - JÁRVÁS ISTVÁN (Fidesz):
2853 került, és egyébként ezeknek a tulajdonosoknak, akik elkezdték művelni, egy része - nem mondom, hogy jelen tős része - valamikor szövetkezetben dolgozott, hiszen az átalakulás folyamán csak három hónap volt az az időszak, amikor jelentkezhetett, hogy a szövetkezetből ki akar lépni, és az üzletrészét valamilyen tárgyiasult formában vagy pénz formájában szeretné kivinni. Ez a felismerés feszítette egyébként a szövetkezeteket, és a gazdasági társasággá való átalakulást nehezítette, hiszen az emberek megtanulták, hogy azok, akik kivitték az üzletrészüket, tudtak valamerre elindulni, akik nem, azoknak szinte bezárt e z a szövetkezet, ezért féltek gazdasági társasággá alakulni vagy ezeket az alakulásokat levezényelni, hiszen vagy a kétharmada nem akart meglenni azoknak, akik az átalakulást akarták, vagy egyesek olyan átalakulást akartak, hogy a végén hozzájussanak az üz letrészükhöz valamilyen formában. Erre találta ki 1995ben vagy 1996ban az akkori kormányzat, hogy legyen részleges átalakulás, amelyet talán szándékában - közhatalmi eszközök nélkül - még pozitívnak is lehet nevezni: legyen részleges átalakulás, azaz ha öt fő jelentkezik, hogy a szövetkezetet fenn akarja tartani, akkor nem kell kiadni az üzletrészt, akik maradnak, azok szövetkezeti tagok maradnak, akik nem, azok mennek a gazdasági társaságba. Ez a dolog egy kicsit jónak mondható, tehát ezt is pozitív olda lról kell megközelíteni, mint mindent. Igen ám, de a gyakorlatban ezt a visszájára fordították. Elsősorban az érdekképviseletek voltak azok - és itt kitüntető szerepe volt a MOSZnak, illetve a területi szövetségeknek , amelyek kifordították ezt a törvény i szándékot, nevezetesen úgy, hogy az átalakult szövetkezeteknél ugyanazon vezető vagy ugyanazon személy lett a szövetkezet elnöke is és a részvénytársaság elnöke is. A vagyonmegosztásnál hátrányosan érintették, megkülönböztették azokat, akik nem léptek át a részvénytársaságba. Ennek következtében egyébként mintegy begyarmatosították a szövetkezetek jelentős részét. Ez megtörtént az áfészeknél is, tehát a fogyasztási szövetkezeteknél is megtörtént a gazdasági társasággá való alakulás. Tehát aki nem akart ga zdasági társaságba menni, az sem tudott egyébként szabadulni. Ez már magában is nehéz dolog, hogy nem adjuk meg azoknak a lehetőséget, akik ott maradtak, szétosztottuk a vagyont, hogy válasszanak maguknak vezetőt; nem, rátukmáljuk. A rátukmálás pedig úgy t örtént, hogy aki átvitte a vagyonát a részvénytársaságba, az 20 ezer vagy 10 ezer forint erejéig, egy részjegy erejéig bent maradt a szövetkezetben is, ezért ott szavazati joggal bírt, ennek következtében a szövetkezet nem tudott működni, mert a másik olda lról mindig kontroll alatt tartották, fékezték. Nagyon sok esetben egyébként kényszerfelszámolásokat, végelszámolásokat indítottak el a részvénytársasági akaratból a mezőgazdasági és egyéb szövetkezeteknél. (Az elnöki széket dr. Szájer Jó zsef, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tehát ezek azok a közjátékok, amelyek arra intenek minket, hogy az érdekképviseletek jelentős része - nem mind - egyébként szövetkezetellenes politikát folytatott 1995től vagy 1996tól, a szövetkezeti modell le bontásában vett részt, és egyébként abban is részt vett, hogy a szövetkezet tagjait, akik még továbbra is a szövetkezetben akartak volna maradni, minél nagyobb kár érje. Ezért azt a 2000. évi módosítást, hogy a szövetkezeti érdekképviseletek ne vegyenek ré szt a szövetkezeti törvény módosításában, erről az oldalról látom egy picit igazolva. Egyébként most vissza lehet adni ezt a lehetőséget akár a MOSZnak vagy más érdekképviseleti szervezeteknek, de én itt feketén fehéren ki merem jelenteni, hogy a szövetk ezetek és a szövetkezeti tagok érdekében soha, semmilyen intézkedést nem fognak hozni, hiszen ma már a MOSZt a gazdasági társaságok, a vagyonosodás, a részvénytársaság érdekképviseletének lehet nevezni, nem pedig szövetkezeti érdekképviseletnek. A tevéken ysége, legalábbis az én szemszögemből nézve mindenféleképpen szövetkezetellenesnek minősíthető. Egy kicsit azt is előminősítésnek tartom, hogy a Szövetkezetpolitikai Kollégium megalakulásánál egyébként azt mondják jogilag: akinek benne van a bírósági határ ozatában, hogy szövetkezeti érdekképviselet, azt meghívták erre a Szövetkezetpolitikai Kollégiumra, és a későbbiekben részt vehet a szövetkezeti törvények alakításában, módosításában. (15.10)
