Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KARAKAS JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - FÜLÖP ISTVÁN (MDF):
2848 És a magyar morbiditáshoz sajnos az is hozzátartozik, hogy a ma szövetkezeteinek jelentős részében nemcsak a dolog természetének megfelelő természetes személy tagok vannak, ne m is csak a jogszabálynak megfelelő jogi személy tagok, hanem igen jelentős tulajdonnal ismételten ott van az állam. Én azt gondolom, ezzel a felelősséggel, hogy mi itt kicsit az állam mint tag képviselői is vagyunk, közelítsük ezt (Az elnök a csengő megko cogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) a kérdést, és akkor valószínűleg az új szövetkezetekről szóló törvény kurta farkú módosítása is gyorsabban átmegy a parlamenten. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalás ra következik Karakas János, a Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon! KARAKAS JÁNOS (MSZP) : Járvás úrnak mondanám, hogy én például az ipari szövetkezetekről és az áfészekről is beszéltem, és ott azért létezett magánszektor is. De a mezőgazdaságban is létezett az Alföldön egyéni termelés, de nem is ez a lényeg. Domokos úr a tulajdoni jogokat, a jogosítványokat kicsit túldimenzionálja. Szóval, ha jól megnézzük például egy holland, tészszerű szövetkezet működését, amelyik már igaz, hogy több évtizede műkö dik: én érdeklődtem náluk, hogy például mi lesz, ha csődbe jut ez a beszerzőértékesítő szövetkezet, amelyik egy térség kertészeit látja el, illetve értékesíti a termékeket. Azt mondták, ez lehetetlen. Másrészről mi van olyankor, ha valaki eladja a földjét , és elmegy máshova - semmi. Azt a pár guldenjét, amit befizetett névlegesen, hogy ott legyen, azt visszakapja, de az egész nagy konglomerátumnak az óriási vagyonértékéből egy fillért nem kap, abból az osztatlan tulajdonból, amihez hozzáadott az állam is, és az elődök is nagyonnagyon sok munkát és pénzt fektettek bele, és azért csinálják, hogy majd az ükunokájuknak is meglegyen. És ha valaki nem felel meg az ottani követelményeknek, mondjuk, mert rohadt almát visz be, immáron ötödször, akkor azt kizárják, és nem kap egy fillért sem. És ha megnézzük, hogyan csináltuk mi ezt? Kérem, akit kizártak a szövetkezetből, mert lopott, az is kapott most az üzletrészéért pénzt! Tehát kicsit szövetkezeti módon kellene már gondolkodnunk! Zárjuk le ezzel a most beadott tö rvényjavaslattal a múltat, próbáljunk meg kicsit a jövő szövetkezeteinek a fejével gondolkodni, mert ha ezt nem tesszük (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , akkor nagyon nagy baj lesz, mert a szövetkezésnek az Unióban és a vil ágban még mindig óriási jövője van. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Ígéretemhez hűen megadom a szót 10 perces időkeretben Fülöp Istvánnak, a Demokrata Fórum képviselőjének. Parancsoljon! FÜLÖP ISTVÁN (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szövetkezetekről és az előttünk lévő törvénymódosításról Butrosz Gáli volt ENSZfőtitkárnak a Közgyűlés 47. ülésszakán elhangzott gondolatai jutottak az eszembe: “A liberalizációs és a privatizálási politikák, melyeket a piacorientált gazdasági rendszerre való teljes áttérés elérése érdekében alakítottak ki, kezdetben elutasítóak voltak minden szövetkezeti kísérlettel szemben, mivel ezeket az állam és a közvélemény egyaránt mint az előző rendszerek részeit azonosította. A z utóbbi időben néhány országban kedvező légkör alakult ki a valóságos szövetkezeti mozgalom fejlődéséhez.” Valóban, a közvélekedés változóban van az új típusú szövetkezésekkel kapcsolatban, és ez a változás pozitív irányba mozdult el, hiszen a nagy kihívá sok előtt, de mondhatom: a meglévő kihívások alatt az egyik üdvözítő megoldás az önkéntességen alapuló szövetkezés lehet. Az igazi és a
