Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
2845 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az t gondolom, hogy az Orosz Sándor által elmondott gondolatok talán esélyt adnak arra, hogy bizonyos módosításokat fogadni fog az MSZP, mégpedig azzal kapcsolatban, hogy azt az úgynevezett hét érdekképviseleti szerepkörű szervezetet vagy nem nevezzük meg, h anem csak körülírjuk, és bárki más, hétnél több vagy kevesebb is részt vehet ebben, amennyiben érdekképviseleti szervezetként bejegyzi magát, illetve felsoroljuk, de megadjuk a lehetőséget, ha és amennyiben jelentkezik újabb érdekképviseleti szervezet, a mely akár most alakult, akkor annak is megadjuk a lehetőséget. Szerintem ez így helyes, hiszen az önök törvénykezési elképzelése, ha jól értem, több évre vonatkozik, nem csak a mai helyzettel kíván foglalkozni. Tehát é n azt gondolom, hogy ez egy járható út lehet, és akkor így már talán nem kell erről ilyen vitát folytatni. (14.30) Viszont fogadják el: a Fidesz részéről is és az emberek részéről is az a megjegyzés, hogy mindaddig, kedves Karakas úr, amíg nem tudni, hogy kié a szövetkezet, illetve akik tulajdonolják, azok ténylegesen nem veszik birtokukba, tehát az üzletrészhez kapcsolódó jogok nincsenek pontosan, világosan, stratégiai kérdésekben és minden üzletrésztulajdonos számára biztosítva, illetve ennek a rendezése nem történik meg, addig nagyon nehéz a szövetkezetek további fejlesztése mellett bárkit is meggyőzni. Hiszen azért, amire ön utalt, bizony valóban voltak üdülői ezeknek a szövetkezeteknek; jelzem, azok ma is megvannak, csak legfeljebb ennek ma más a tulaj donosa - de erről inkább most, azt gondolom, ne beszéljünk, kár ezt emlegetni. Hiszen amit ön az étkezéssel kapcsolatban mondott, az nagyon szép dolog, és akár még vonzó is lehet, de ma ezen törvény keretében nem erről szól ez a beszélgetés. Szerintem arra ne menjünk, mert demagóg irányt vehet, amit szerintem nem érdemes ma felvetni. Sokkal inkább, azt gondolom, a jövőkép kialakításához (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az üzletrészkérdést is rendezni kell. Mi ezt mondjuk, azért g ondolják át ezt még újra. Köszönöm. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra következik Pásztohy András, a Szocialista Párt képviselője. PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, kicsit leragadtunk az üzle trészkérdés kezelésénél, ami érthető bizonyos szempontból, de megint csak hangsúlyoznom kell, hogy a szövetkezeti üzletrészek felvásárlására az adófizető polgárok pénzéből mintegy 63 milliárdot költött az állam. Nos, emögött jó esetben van egy 1520 milliá rd forintnyi valós piaci érték, tehát negyvenvalahány milliárd forintba került ez idáig, amit a költségvetésnek adófizetői vagy más forrásból kell biztosítani. De kétségkívül rendet kell tenni ezen a területen, és be kell végre fejezni. De azért, ha már a múltba is tekintünk, szeretném hangsúlyozni, hogy sokkal egyszerűbben, sokkal korrektebb módon is meg lehetett volna oldani, ha a szerves fejlődésnek esélyt adunk a kilencvenes évek elején, és mondjuk, ha a Németország keleti felének megfelelő vagy ahhoz h asonló módszert választunk, a szövetkezetek vagy a társas vállalkozások már régen sokkal magasabb szinten, nagyobb tőkeellátottsággal, jobb versenyhelyzetben tudnának lenni. De mi magyar módra nem tudunk mással foglalkozni - idézőjelbe téve , mint hogy ho gyan tudjuk elrontani azt is, ami még működik, nemhogy a jól működőt még jobbá tudnánk tenni. Szeretném hangsúlyozni - és a többségi vélemény kapcsán is elmondtam , hogy a hét szövetkezeti szervezet kérte a három módosítást, amely hét szervezet átfogja az egész szövetkezeti struktúrát Magyarországon, több millió tulajdonnal rendelkezik, és valóban, azokon a pontokon,
