Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP):
2838 értékelem az ön szaktudását, hozzáértését, emberi tapasztalatait, vidéki kapcsolatait, de próbálja meg az adott időben érvényesíteni és ne most. (Vincze László legyint.) A legyi ntgetés ugyanez, önt minősíti. Amikor ilyen viták és problémák vannak, akkor nekünk most két irányba kell az erőket csoportosítani. Az egyik, hogy a szövetkezetekben valóban ezt az üzletrészmizériát szüntessük meg, és a szövetkezeti mozgalom alapjellegét, a jegyzett részjegytőkét visszaállítani. Az üzletrész kivásárlását természetesen az adófizetők pénzéből folytatni, ami egy tőkekivonás, mert ez a kifizetett pénz nem az ágazatba, nem a fogyasztói szövetkezetek... - mert még az sincs lezárva, hogy mely szö vetkezetekre fog az üzletrészkivásárlás vonatkozni, még alkotmánybírósági döntés nincs. De az nem lehet, hogy csak a mezőgazdasági szövetkezeteket spécizzük ki, mert ez nekünk nem tetszik ki, és onnan fizettetjük ki, hanem majd jönnek a fogyasztási szövet kezetek, esetleg a takarékszövetkezetek, és érdekes lesz, amikor majd arra is üzletrésztőkét kell fizetni. (14.00) Lehet, hogy annak a hagyománya már egy másik kormányt fog terhelni, de nem is a kormányok terhéről van itt szó , hanem a magyar társadalom eltartó képességéről. Ez az előterjesztés ebbe az irányba próbál levegőt adni, időt adni, és nem utolsósorban lehetőséget, hogy ennek a pénzügyi mozgásnak majd a feltételei meglegyenek; ugyanígy a tészek elismertetése, aminek eg y felgyorsított szakaszát éljük most. A földművelésügyi miniszter úr a múlt héten több mint negyven ilyen szervezetnek, szövetkezetnek az elismeréséről rendelkezett, nagyon helyesen. Folytatni kell, hogy valóban egy olyan szövetkezeti mozgalom alakuljon ki , amire nézve 2005ig azt a törvényhozási kötelezettségünket teljesíteni kell, ami hosszú távon ennek működését és feltételeit is biztosítani tudja. Az egységes szabályozás nagyon fontos, ezen belül a szakmai ágazati megjelenítései a szövetkezeteknek, de e zt egy koherens jogegységben kell kezelni és szétválasztva a politikai indulatokat a szakmai elvárásoktól, mert ha itt négyévente a szövetkezeti mozgalomba úgy kutmászkodunk bele, ahogy épp az adott politikai érdek ezt kívánja, akkor se szövetkezet nem les z, se szolidaritás nem lesz, se vagyonkoncentráció nem lesz, se életlehetősége azoknak, akik a szövetkezetre egzisztenciális problémáik miatt hosszú távon rá lesznek szorulva. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Kös zönöm szépen. Felszólalásra következik Pásztohy András, a Magyar Szocialista Párt képviselője, tízperces időkeretben. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. PÁSZTOHY ANDRÁS (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, sajnálatosan tapaszt alom magam is mint szövetkezeti dolgozó és szövetkezet tagja, tisztségviselője, hogy az elmúlt közel másfél évtizedben mennyi érzelmi vitát váltott ki a szövetkezés kérdése. Azért is sajnálatosnak tartom, mert tudomásul kell vennünk, hogy a szövetkezés, a szövetkezet tulajdonképpen egy gazdasági formáció, éppúgy, mint a társasági jog szerinti kft. vagy részvénytársaság. Nos, az okoz problémát a szövetkezeteknek, a mai szövetkezeteknek és a működő szövetkezeteknek, hogy állandóan politikai játszmáknak vannak kitéve, és ezzel nagymértékben hátráltatják a gazdálkodás stabilitását, a fejlődés lehetőségét. És gondoljunk bele, azért nem utolsó szempont az sem, hogy foglalkoztatják az embereket, adót fizetnek a helyi önkormányzatoknak, támogatják a helyi egyesülete ket, támogatják az iskolát, az óvodát és sok mindent mást, amit több hozzászólásomban már, amikor a szövetkezés kérdése volt, el szoktam mondani. Ha ebből az alapállásból vizsgáljuk meg a kérdést, akkor valóban izgalmas dolog az üzletrészkérdés kezelése. A zért tartom fontosnak megemlíteni, mert Szabó József képviselőtársam is utalt arra, hogy az üzletrészkérdést még a kormány nem oldotta meg, bár minden alkalommal hozzá kell tennünk, hogy a kormánynak négy évre szól a mandátuma, és a négyéves ciklus keretén belül
