Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ JÓZSEF ANDOR (Fidesz):
2835 Lehet arról beszélni, hogy mikor, milyen periódusban, melyik kormány idején milyen durva beavatkozás volt a szövetkezeti életben. A d urva szót mint magyar szót használván, azt gondolom, ha végignézzük a magyar történelmet, annál durvább beavatkozás nem lehetett, mint, mondjuk, az '50es években, amikor nem önkéntes alapon, hanem kötelező alapon az embereket szövetkezetekbe tagosították - hogy finoman fogalmazzak - vagyonostul, mindenestül; és nemcsak a mezőgazdasági szövetkezeteket, hanem a kisipari szövetkezeteket is, fodrászműhelyeket, hasonlókat, bizonyos ultimátumokat adva az illető úriembereknek, akik ezen szakmákban dolgoztak. Arró l sem szeretnék többet mondani, hogy a Hornkormány idején milyen durva beavatkozás volt az, amit úgy hívtak, hogy részleges kiválás, ami lehetőséget adott arra, hogy a szövetkezetek egy részét átalakítsák bizonyos egyének, kivegyenek bizonyos vagyontárgya kat, vagyontárgyrészeket, és önként tudjanak a későbbiekben működni. Ehhez képest az előző polgári kormány mostani kormányoldal által mondott durva beavatkozása az üzletrészről szólt, amiről, legyünk őszinték, lehet azt mondani, hogy a szövetkezeteket köte leztük, hogy ezen üzletrészekkel alakuljanak át, ezen üzletrészek megvételre kerüljenek száz százalékon, de azt mondom, hogy azon emberek vagy leszármazottjaik részére, akik ezelőtt 50 évvel elszenvedték azt, amit elszenvedtek, kicsi és csekély kárpótlás v olt. Hozzáteszem azt, hogy ha annak dacára, hogy a mostani kormányprogramban benne volt - még egyszer mondom , hogy üzletrészek kifizetésre kerülnek, és van 7, azaz hétmilliárd forintnyi megkötött üzletrészszerződés - ismétlem: megkötött szerződés , amit már rég, tavaly júliusig ki kellett volna fizetni, és nincs kifizetve, akkor azt mondom, hogy ez a törvénytervezet egyik pontja, hogy majdan, két év múlva megalkotunk egy másik szövetkezeti törvényt, az semmi egyébről nem szól, mint arról, hogy a problémá kat egy kicsit továbbvisszük két évvel, elodázzuk a dolgokat két évvel. Ezért voltam megdöbbenve akkor, amikor ezt a csekélyke és gyenguska szövetkezeti törvénytervezetet a kezembe kaptam. Azon is lehet vitatkozni, hogy ha hét - úgymond - érdekképviseleti szerv vagy szövetkezeti szerv mindössze három ilyen pontban talál közös pontot, és nem talál közös pontot a 4. pontban, ami talán az lenne, hogy hogyan képzelik el. Talán ebben kellene nekünk, törvényhozó embereknek segítséget nyújtanunk, hogy hogyan képz elik el a szövetkezetek jövőjét európai normával élve. Godó Lajos mondta, hogy gomba módra alakulnak bizonyos apró, kis szövetkezetek, de azért mondom, hogy legalább egy 4. pontba bele lehetett volna venni… - lakásszövetkezetekről nem is beszéltünk, annak a pozitív és negatív oldalait nézve, legalább ebben meg lehetett volna egyezni. Nos, ha egy kicsit nézzük a pontokat - van itt három paragrafus , az egyik paragrafus, az 1. § arról szól, hogy ezentúl figyelembe kell venni az érdekképviseleti szervek taná csait, javaslatait, és be kell építeni a törvénytervezet normaszövegeibe, vagy legalábbis figyelembe kell venni ezek megalkotásakor. Úgy gondolom, hogy 1990 óta ez sem fehér folt, mint ahogy a többi érdekérvényesítési terület sem fehér folt. Azt gondolom, hogy ma a törvényhozásban egy tárca, ha magát komolynak tartja, akkor legalábbis - azért mondom, legalábbis látszólag - megfutja azokat a köröket - nemcsak a mezőgazdasági tárca, hanem egyéb tárcák is azon, ismétlem, esetleg látszólag - azon érdekképvisel eti szervek felé, amelyek felé neki egyeztetési kötelezettsége van. Ez nemcsak a mezőgazdasági tárcánál, hanem a civil szférától kezdve bármilyen szféra felé, akár a közszolgálati szféra felé is megvan. Én tehát azt mondom, hogy ebben semmi újdonságot nem látok, mint azt, hogy megfogalmaztak általánosságban egy dolgot, amit nyilvánvalóan a mindenkori kormány vagy tudomásul vesz, vagy beépít, vagy nem. A második dolog az, hogy a jelen szövetkezeti törvény életbelépését követően két év múlva majd rátérünk egy új szövetkezeti törvényre. Azt gondolom, hogy - én magam hat éve vagyok országgyűlési képviselő - ilyen típusú megfogalmazást nem láttam, tehát soha, semmilyen
