Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2824 ELNÖK (dr. Szájer József) : Tisztelt Országgyűlés! Most az SZDSZ vezérszónoka következik. Megadom a szót Kis Zoltán nak. DR. KIS ZOLTÁN , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Szabó képviselő úr azzal vezette fel a mondandóját, hogy a salátatörvény, a földművelésügyi ágazatot érintő jogszabályok i lyen hevenyészett módosítása nem túl szerencsés; sőt azt mondja, hogy ez a jogharmonizációra való hivatkozással sem indokolt. Én emlékszem olyan törvényegyüttesre, amit önök terjesztettek be, és a földművelésügyet és a mezőgazdaságot érintő jogszabá lyok módosítása között, ebben a szövegkörnyezetben és előterjesztésben még a béranyaság szabályozása is megjelent, ami egy kicsit morbidnak tűnt akkor, kifogásoltuk is, de átment. Én sem tartom jó gyakorlatnak ezt. Szerencsés lenne, ha az ágazati törvények egyegy hosszabb időszakra tervezett szabályozást valóban külön törvényben szabályoznának. Ennek az előterjesztésnek az elsődleges célja valóban az, hogy azokat a jogharmonizációs és sürgető intézkedéseket megtegyük, amelyek az érintett törvények alkalmaz ása szempontjából fontosak. Én most arra térnék ki a beszédemben, hogy melyek azok a neuralgikus pontjai ezeknek a módosításoknak, amelyek nem is biztos, hogy mindenben csak az európai uniós harmonizáció okán, de az egyes szabályozások kapcsán már korábban megjelenő társadalmi és szakmai feszültségeket próbálják oldani. A halászati törvénynél az állampolgárság és a horgászvizsga elismertetése, azt gondolom, egyértelmű, egyszerű dolog - itt már arra hivatkozással kizárni valakit a horgászatból, hogy nem magy ar állampolgár, nem lehet. Azonban van egy olyan, többek által már előttem is említett problémakör, amely az egyesületi tagságot érinti. Ellenzéki és kormánypárti oldalról egyaránt mondják, hogy a kötelező egyesületi tagság megszüntetése, eltörlése a kiala kult rendet és fegyelmet esetleg veszélyeztetheti, illetve korlátozza az egyesületeket abban a jogukban, hogy figyelni tudjanak az adott terület gondozására és az ott folyó munka szervezésére. 1997ben, amikor a halászati törvény előterjesztése volt ebben a Házban, akkor sem szerepelt a kötelező egyesületi tagság az előterjesztésben. Ez képviselői módosító indítvánnyal - a Ház mindkét oldaláról az egyesületek érdekében lobbizók erőteljes hatására , szavazás eredményeképpen került be a törvénybe, jóllehet a vadászati jellegű tevékenységnél sem a kötelező tagság, sőt egy alkotmánybírósági döntés alapján még a vadászati kamarai tagság sem kötelező. Képviselőtársaim hivatkoztak arra, hogy van ugyan az Alkotmánybíróság előtt egy ilyen beadvány, ami a horgászati kötelező egyesületi tagság alkotmányosságát kérdőjelezi meg, de erről döntés még nem született. Ez így igaz, viszont az Alkotmánybíróság a 41/2002. (X. 11.) számú határozat indokolásában, amelyben a vadászati kötelező kamarai tagságot szüntette meg, kitér erre az esetre. Felolvasom: “A szabadságjogokat legérzékenyebben korlátozó törvényi rendelkezés ugyanis, a kényszertagság, voltaképpen nem is csak a köztestületek problémája, a jogi formától függetlenül egyaránt felmerül köztestületeknél és nem közjogi sze rvezeteknél is. Így legújabban a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény 20. § (2) bekezdése előírja, hogy állami horgászjegyet, amely a horgászási jogosultság feltétele, csak olyan személy kaphat, aki horgászszervezet, egyesület tagja - azaz a törvény kényszertagságot ír elő - valamely, az egyesülési jog alapján létrejött szervezetben.” Tehát az Alkotmánybíróság az indokolásában már előrevetíti a kényszertagság tekintetében az aggályait, aminek, azt gondolom, lehet is némi alapja. Én 196 9 óta vagyok egy horgászegyesület tagja Jászberényben. Eszembe nem jutna, hogy a kötelező tagság megszüntetése esetén kilépjek ebből az egyesületből. Miért nem? Azért, mert ott van területi jegyem. Nyilván részt veszek már évek óta ennek a víznek a kezelés ében és a horgászatban. Ha én onnan kilépek, akkor azt fogják nekem mondani: kedves jó barátom, van ugyan állami
