Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GŐGÖS ZOLTÁN, a mezőgazdasági bizottság előadója: - ELNÖK (dr. Szájer József): - KARAKAS JÁNOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2820 egyes földművelésügyi ágazati törvények módosításáról szóló T/5833. számú javaslat döntő többsége az uniós csatlakozást célozza, az uniós csatlakozással kapcsolatos harmonizációs feladatokat fogalmazza meg. Ennek jegyében született az a javaslat is a horgászatról, vadászatról szóló törvénymódosítás kapcsán, hogy el kell ismernünk - és ez természetes é s azonos viszonosság áll fenn - az Unió más országaiban letett vadászvizsgát is. Amit jónak tartunk, hogy bár nem uniós kötelezettség, de ésszerűsítés történik arra, hogy a halgazdálkodási és halvédelmi bírság másodfokon átkerül a megyei FVMhivatalokhoz, így lehetőség nyílik arra, hogy a hivatalok differenciáljanak. Jelenleg például, ha valaki otthon felejtette a horgászengedélyét, előfordulhat, hogy egész évre bevonják éves állami jegyét, ami megítélésünk szerint túlzott büntetés, míg más esetekben tényle gesen élni kell a törvény teljes szigorával, ezzel egyetértünk, akár másodfokon is. Vita várható a horgászszervezeti tagság eltörlése kapcsán, hiszen bár a miniszter úr azt mondja, hogy ez is az uniós csatlakozást szolgálja, az Unióban sem egyértelmű a sza bályozás. Például Ausztriában nincs kötelező szervezeti tagság, Belgiumban a magánvizeknél kötelező, Finnországban nincs, Németországban nincs, Franciaországban viszont '84 óta kötelező horgászszervezeti tagság van, és a csatlakozó országokat tekintve Cseh ország és Szlovákia, úgy tűnik, nem is akarja eltörölni a kötelező egyesületi tagság kérdését, tehát úgy érzem, hogy ezt a pontot ismételten meg kell vitatnunk. Ami a fogási napló körüli vitát illeti, hogy a halászatra jogosultnak kell leadni, igazából ez jelen esetben döntő többségében megegyezik a horgászegyesületekkel, hiszen ők a vizek kezelői, a halászati jogot ők kapták meg adott időszakra, tehát ebből adódóan nem várható feszültség. Ha nincs ilyenfajta egyesületi kötődés, akkor viszont akár az állami jegy kiadásának a rendjét kell szabályozni, ennek a költségeit valamilyen formában viselni kell. Tehát az eddigi gyakorlat szerint le kellett adni a fogási naplót, és akkor igényelhettük a következő évi állami jegyet, illetve kaphattuk meg az új fogási na plót, viszont ennek helyébe, ha nem lesz egyesületi tagság, meg kell találni a megfelelő módját és rendszerét, ami lehet, hogy nem lesz egyesület, de akkor egy kvázi egyesület lesz, mert akkor is össze fognak jönni az emberek. Az állattenyésztésről szóló t örvény módosítása rendkívül fontos a genetikai azonosítás kérdéseiben, ez uniós rendelethez történő csatlakozás, tehát uniós feladat is volt a részünkről. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról szóló törvénymódosításban szintén harmonizációs az, hogy a külf öldi, aki itt lakik, és betöltötte a 18. évét, vadászjegyet válthat. Ez, mint mondottam, harmonizációs feladat. Itt is jelentkezik, hogy másodfokon szintén az FVMhivatalok járhatnak el, itt viszont - és jogosan - a hatóság eljárását majdan egy miniszteri rendelet fogja szabályozni, tehát igazából a szankcionálás módozatait, úgy érezzük, mindenféleképpen szükséges megtenni, mivel itt azért fegyverhasználatról is szó van, és a vad védelmén túl természetvédelmi és egyéb témák is kötődnek hozzá, és nagy értéke k védelméről van szó. Az csak értelmezési vita volt megítélésünk szerint a bizottságon belül, hogy akit egy éven túlra büntetnek, akinek bevonják az állami jegyét, annak ismételten vadászvizsgát kell tenni. Az értelmezés számunkra nyilvánvaló, hogy akinek öt évre függesztették fel a vadászjegyigényelhetőségét, az öt évig nem vadászhat, és utána természetesen vadászvizsgát kell tenni, hasonlóan ahhoz, mint ha, mondjuk, valaki gépkocsibalesetet okozva kapja ugyanezt a büntetést. A növényvédelemről szóló törv ény módosítása döntő többségében pontosít, uniós szempontból is, de összességében a hazai felhasználók szempontjából is fontos. Fontos az, hogy újabb fogalmak kerülnek meghatározásra, fontosnak tartjuk azt, hogy a közérdekű védekezésnél a fellebbezésnek ni ncs halasztó hatálya, uniós kötelezettség elismernünk az Európai Bizottság szakértőjének felhatalmazását az ellenőrzésre, úgy gondoljuk, hogy ez természetes.
