Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. november 4 (104. szám) - Az elektronikus hírközlésről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR GYULA (MSZP):
2784 a helyi sajátosságokat, és ne hivatkozzon e személytelen EUelőírásokra. A törvényalkotónak meg kell érte nie, hogy az EUirányelvek csak a nemzeti, regionális törvények legkisebb közös többszörösét tartalmazzák. Ezeknek az akár szó szerinti átvétele még nem garantálja, hogy az EUban kitűzött társadalmi célokat is elértük. A törvényjavaslat korábbi szakmai vi tája során a jogalkotó mindig arra hivatkozott, hogy a későbbiekben felállítandó tanács feladata lesz majd a nemzeti sajátosságokat figyelembe venni. A múltbéli tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy ez a megközelítés csak félremagyarázásokhoz és erőtelj es lobbizásokhoz fog vezetni. Éppen ezért szükséges ezekkel a sajátosságokkal a törvény szintjén is foglalkozni. A fenti érvelést még több módosító javaslatban is benyújtottam képviselőtársaimmal, hogy a piaci meghatározási folyamat adja az egész vállalkoz ási szándék motorját - így például a legfontosabb kiegészítés is ez. Az új felfogás szerint az Eht. nem kíván választ adni minden jövőben előforduló helyzetre, hanem inkább folyamatokat definiál, és általános elveket fogalmaz meg. Az igazi próba az érintet t piacok meghatározása, a piacok elemzése. Ez a folyamat időigényes, széles körű szakmai és EUegyeztetést igényel, és új szakmai kompetenciák elsajátítását követeli meg. A Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja mégis úgy látja, hogy túl nagy hangsúlyt kap, és eltereli a figyelmet a legfontosabbról: az érintett piacok meghatározásáról. Így azzal a veszéllyel kell számolni, hogy az EUbelépéshez érve fejvesztett kapkodásba kezdünk, automatikusan átvesszük az EUdirektívákat a felsorolt piacokon, ami hossz ú távra tönkreteszi a hírközlési piacot, és torzítja a versenyt. Minden EUország komoly hangsúlyt fektet erre a folyamatra, és minimálisan, de eltér az EUminimumoktól. Még jó néhány dolgot szerettem volna mondani, de az idő rövidsége miatt újabb felszóla lásban fogom ezt megtenni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót ötperces időkeretben Molnár Gyulának, a Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon! MOLNÁR GYULA (MSZP) : Köszönö m szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megadva a lehetőséget Pettkó Andrásnak, valószínűleg én is több részletben kell hogy elmondjam a gondolataimat. Egymástól eltérő témák, tételek érintik ezt a vitaszakaszt, úgyhogy van lehetőség arra, hogy ha a kép viselő úr most benyomja a gombot, akkor a következő öt percre is fel tud készülni. Az egyik nagyon fontos rész ebben a vitaszakaszban, ami több módosító indítványt is érint, mint a 9., a 17., az 52., az 56. indítványokat, az az intézmény, amit nagyon nehéz csak és kizárólag ebben a törvényben meghatározni. Ez arról szól, hogy a szakma, a társadalom, a civil szféra hogyan, miképpen tudja a véleményét akár a jogalkalmazásban, akár a későbbiekben a piac változása során valamilyen formában érvényesíteni. Megpró báltunk erre a szakmára speciálisan jellemző szervezeteket, eljárási formákat megnevezni ezekben a módosító indítványokban, elfogadva bizonyos szempontból a kormány azon álláspontját, miszerint különböző jogszabályok, törvények szabályozzák azt, hogyan, mi képpen lehet a társadalmi ellenőrzést, a társadalmi véleményeket figyelembe venni egyegy törvény alkalmazása során. Mégis azt gondoljuk, hogy a távközlési területnek vannak speciális érdekegyeztető fórumai, speciális szervezetei, amelyeknek lehetőséget és szerepet kell kapniuk abban a szakaszban, amikor a törvény, a jogszabály hatályba lép, hogy utána hogyan, miképpen alkalmazódik. (9.40) A másik nagyon fontos tétel, ami érdekes vitára adott alkalmat a bizottságon belül, a 62. sorszám alatt szerepel. Akkor azt mondta az ellenzék, amely nem is támogatta ezeket az indítványokat, hogy semmi olyan felvetést nem támogat, amely valamilyen formában előállítja azt az esélyt, azt a
