Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. FÓNAGY JÁNOS (Fidesz):
2608 mérve pitiáner pénzeket vesz vissza ez a költségvetés, és redukál 100 milliós, egyébként nem túl jelentős korábbi tételeket 45 millióra. Gyakorlatilag megszűnt a kerékpárutak építése. Az ország környezeti terhelése és a magyar polgárok mindennapi életvitelének könnyítését célzó kombinált fuvarozás - amikor a kamiont vasútra tesszük , amely a kor ábbi években, tavaly is és emlékezetem szerint idén is 1 milliárd forint vagy 1 milliárdot meghaladó összegű fejlesztéssel lett megtámogatva, ez valahol 100 millió körül vagy az alatt van. Kérem szépen, mindezt - a teljesség igénye nélkül - azért sorolom, hogy önök is lássák, hogy ez a nagy hangon beígért, 800 kilométerről indult, kormányhatározatban 420 kilométerben megfogalmazott és a valóságban valahol majd 200250 kilométer körül realizálódó gyorsforgalmi program azzal jár, hogy a magyar infrastruktúra minden más ágazatának fejlesztését tönkrevágják. Ennek a legeklatánsabb példája, azonnali és mostani példája a 2004es költségvetés. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy e késői órában egy olyan témát említsek, amely a legjobb emlékezetem szerint az elmúlt három napban nem került szóba, és ez a magyar gazdaság versenyképességének a kérdése. Többször elhangzott mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról, hogy egy költségvetés nem csak a számok kérdése. Egy költségvetés kifejez egy gondolkodásmódot, egy mentalitás, meghatározza a prioritásokat, meghatározza egy adott kormány fő cselekvési irányait. Egy sor olyan dologra is hat, aminek nincs közvetlen nevesített költségvetési rovata, tétele, sora, előirányzata. A versenyképesség tipikusan ilyen terület , hiszen jó néhány tétele számszerűsíthető, jó néhány tétele visszavezethető egy adott év, így 2004 költségvetésére is; és van egy sor olyan dolog, ami tulajdonképpen nehezen materializálható, nehezen megfogható, költségekkel nehezen megtámogatható, mert á ttételesen, közvetetten jelenik meg a magyar gazdaság, a magyar munkaerő, a magyar munkavégzés megítélésében. Ezért engedjék meg, hogy csak példaszerűen utaljak néhány olyan kérdésre, amely az elmúlt másfél év tapasztalatai és tanulsága szerint erősen ront ja a magyar vállalkozások versenyképességét, ugyanakkor a költségvetés vagy az azt kísérő jogszabályok messze nem adnak rá megoldást. Az sokszor elhangzott az elmúlt három napban, hogy a 2004. évi költségvetésben a gazdasági társaságokat érintő adókönnyíté sek többnyire csak látszatintézkedésnek tekinthetők, miután látszik, hogy a velünk azonos versenyterületen működő országok nálunknál vonzóbb befektetési klímát alakítottak ki, nem utolsósorban a vállalkozói terhek csökkentése, például a helyi iparűzési adó megszüntetése révén. Tudom, hogy a költségvetésnek bevétel kell - ez mindig nehéz dolog , ezért engedjék meg, hogy csak tételesen felsoroljam azokat a tehernövekedéseket, amelyek a 2004. évi költségvetésben, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó adójogsza bályokban manifesztálódtak. A cégautóadó a duplájára emelkedik, a rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára emelkedik, bevezetik a környezetterhelési díjat, bevezetik az energiaadót, bevezetik az innovációs járadékot. A fejlesztési kedvezményben az adót csak 80 százalékig lehet csökkenteni, és végül, de nem utolsósorban a Magyarországon bejegyzett offshore cégek adója is - ha jól emlékszem - 3ról 4 százalékra emelkedik. Tisztelt Képviselőtársaim! Félreértés ne essék: ezeknek az intézkedé seknek a jelentős része a gazdaság és a társadalom szempontjából jó dolog. Senki nem vitatja, hogy az innovációra több pénzt kell költeni, és senki nem vitatja azt, hogy valahol a környezetterhelésnek a gazdaságban meg kell találni a helyét. De az, hogy ez t közvetlenül, direktben és egy az egyben az egyébként is napi gondokkal küzdő, kizárólag a hazai vállalkozások nyakába varrjuk, ez nem javítja a versenyhelyzetünket! Hasonlóan nehéz összehasonlítás - és megint nem a belső tartalmáról beszélek, hanem a hat ásáról - az, hogy a hazai, a magyar fajlagos munkaerőköltség ma már magasabb, mint a körülöttünk lévő országokban. Ez önmagában legjobb meggyőződésünk szerint egyébként örvendetes. Amikor a
