Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - CZERVÁN GYÖRGY (Fidesz):
2591 szociálpolitika. A támogatás lényege a diszkrimináció, a spontán folyamatok befolyásolása. Éppen ezért van szükség támogatásokra, mert enélkül a társadalom egészére nézve hátrányos helyzet jönne létre. Különösen igaz ez a megállapítás az agrártámo gatásokra, hiszen az élelmiszerelőállítás, az élelmiszeralapanyagtermelés minden országban stratégiai kérdés. Még inkább igaz ez a megállapítás a magyar mezőgazdaságra, hiszen multifunkcionális szerepéből következően a nemzetgazdasági GDPhez való hozzáj árulásánál sokkal jelentősebb szektora a nemzetgazdaságnak. Az ágazat a kedvező ökológiai adottságok kihasználásában, a vidék fejlesztésében és a vidéki lakosság foglalkoztatásában, életminőségének befolyásolásában ma is alapvető szerepet játszik. Ha tehát agrártámogatásokról beszélünk, nem arról van szó, hogy egy feneketlen kalapba szórjuk a pénzt; nem arról van szó, hogy a mezőgazdaság szereplői, a gazdák, a parasztok már megint sírnak; nem arról van szó, hogy a mezőgazdaságnak adott minden milliárd kidob ott pénz, mint amit néhány kormánytag erről gondol; hanem hogy a társadalom szempontjából fontos és stratégiai feladat elvégzésének biztosításáról van szó: a mezőgazdasági termelésről és élelmiszerelőállításról. Tisztelt Ház! Az előterjesztésben az agrárg azdaság kiemelt célkitűzései: a versenyképesség, a termelők jövedelembiztonságának erősítése, kiszámítható piaci viszonyok kialakítása, munkahelyteremtő, környezetkímélő vidékfejlesztési program megvalósítása. Úgy gondolom, hogy ezekkel a célokkal mindenki egyet tud érteni. A bökkenő csak ott van, hogy a célok megvalósításához szükséges források nem állnak rendelkezésre az agrárfejezetben. Az előterjesztésben 293 milliárd forintos támogatási összeg szerepel. Ebből 136 milliárd az uniós forrás, illetve 157 m illiárd a hazai támogatás lenne. Nézzük meg, mire elég ez az összeg, pontosabban, mire kellene hogy fedezetet nyújtson. Az uniós 136 milliárd forint egy jelentős része - mintegy 42 milliárd forint - nem normatív alapon hívható le, hanem pályázati úton. Hog y a pályázati lehetőségből mennyi lesz a tényleges támogatás, az erősen kérdőjeles, de a nyugateurópai példák rendelkezésre állnak. Bizony, az 5060 százalékos lehívási arány jellemzőbb, mint a 100 százalékos. Így ezen az ágon akár 2025 milliárd forintta l is csökkenhet a gazdáknak jutó támogatás. Arról nem is beszélve, hogy az uniós pénzek lehívásának intézményi, technikai, személyi feltételei hogyan állnak; lásd az Európai Bizottság jelentéséről kiszivárgott híreket. A hazai 156,9 milliárd forintos támog atási összeggel, ha lehet, még nagyobb a baj. Tekintsük végig, hogy a hazai agrártámogatási ágon milyen kötelezettségeknek kellene eleget tenni. Először is biztosítani kéne az úgynevezett 30 százalékos nemzeti kiegészítés fedezetét - ez 91,3 milliárd forin t - amit nagy dérreldúrral harangoztak be Koppenhága után, és még országgyűlési határozat is született ennek a kifizetésére; országgyűlési határozat, hiszen nem volt elég a kormánynak sem Medgyessy Péter ígérete e tekintetben. Tartalmaznia kellene a 2003. év ki nem fizetett kötelezettségvállalásait - ez az úgynevezett determináció , ez minimum 70 milliárd forint. Tartalmaznia kéne az agrárkezességvállalásra 3,2 milliárd forintot, a pályázati uniós források sajáterőrészét, 13 milliárd forintot. Tartalmazn ia kellene a csak hazai forrásból adandó támogatásokat, amelyeket az Európai Unióval jóvá kell hagyatni, notifikáltatni kell. Idetartozik a versenyhátrányba kerülő sertés- és baromfiágazat támogatása, a biológiai alapok megőrzése, az erdészeti támogatás, v ízgazdálkodási feladatok támogatása, oktatásképzés támogatása, agrárfinanszírozás, agrárfoglalkoztatás támogatása. Ezt támasztja alá az Állami Számvevőszék, amikor azt állapítja meg: „A nemzeti hatáskörben fenntartani kívánt támogatások közül a szőlő- és gyümölcsültetvénytelepítés támogatása, az erdőgazdálkodás korszerűsítése, a vízügyi és öntözésfejlesztési beruházások, a szakmai továbbképzés és átképzés, valamint a termelők részére szükséges alapvető szolgáltatások fejlesztése elmarad.” Ezen jogcímek mé rtéke legalább 5060 milliárd forint kellene hogy legyen. Így a fentiek alapján elmondhatjuk, hogy 7080 milliárd forint hiányzik a nemzeti forrás oldalon, azaz bizonyosan nem jut mindenre pénz; elégséges mértékű forrást ígértek ide, ígértek oda, koppenhág ai eredmények
