Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
2579 tények azok tények maradnak, ezt bizonyítja a háromnapos költségvetési vita is, attól függetlenül, hogy valaki a költségvetés egyik vagy másik oldalán áll, illetve hogy más szemszögből nézik a képviselők. Az a nagy kérdés, hogy ezek a számok, amelyek a költségvetésbe vannak írva, tények leszneke, azaz teljesíthetőek leszneke. Nézzük meg először természetesen a bevételeket, hiszen csak azt lehet elkölteni, ami a költségvetésbe befolyik. Bár már azt is láttuk az elmúlt másfél évben, a Medgyessykormány ideje alatt, hogy megpróbálták azt is elkölteni , ami nem folyt be a költségvetésbe. Ezért történhetett az meg, hogy másfél év alatt 2100 milliárd forinttal nőtt az államadósság, és most már az uniós elvárást, a GDP 60 százalékos határát súrolja. Nyilván ezért mondja a pénzügyminiszter úr, hogy jövőre m ár nem fog növekedni az államadósság. Összességében az államadósság mértéke ma már sajnos több mint 10 000 milliárd forint. Kérdés tehát, hogy ez a szám a megalapozott költségvetéssel valóra válike, hogy az államadósság nem nő tovább. Nézzük az adóbevétel i tervszámokat! Senki nem tudja valójában, hogy jövő évben ezek a számok teljesülhetneke, hiszen jelentkezik egyféle adóemelés a költségvetésben. Ennek hatását nem tudjuk kiszámítani, bár a kormánypárti oldalon azt mondják, hogy adócsökkentés van, tehát e lvileg csökkenni kellene relatíve az adóbevételeknek. Azt javaslom mindenkinek, hogy vegyük alapul az Állami Számvevőszék véleményét. Az Állami Számvevőszékre még senki nem mondta, hogy szakmailag nem érti a feladatát. Mindenki elfogadja az Állami Számvevő szék jelentéseit és véleményét. Mit mond az Állami Számvevőszék a bevételek tervezésére? A társaságiadóelőirányzat realizálása magas kockázatot tartalmaz. A környezetterhelési díj előirányzata elsősorban a környezetvédelmi beruházásoknál esetlegesen felme rülő méltányossági díjmérséklések miatt jelent bevételi bizonytalanságot. A jövedéki előirányzatának teljesülésénél bizonytalanságot okozhat a cigarettaadómérték 35 százalékos növelése a forgalom visszaesése miatt. (Dr. Kis Zoltán: Meg kell emelni.) Kocká zatos a játékadóbevétel teljesítése, viszont megalapozott az eva, a bányajáradék, az energiaadó és a lakossági illetékek előirányzata. Ez néhány százaléka egyébként mindössze a költségvetési bevételnek. Megvalósíthatónak tartja a személyi jövedelemadóbev ételt - tehát megvalósíthatónak tartja, nem írja le, hogy milyen feltételekkel. Az általános forgalmi adónál pedig elképesztő dolog történt. Amikor leellenőrizte az Állami Számvevőszék a számokat, akkor még csak 1787 milliárd bevételről volt szó, miután be tervezésre került a költségvetésbe, 105 milliárd forintot írt valaki hozzá. Nyilván nem lehetett más, mint a pénzügyminiszter úr. Hát így történt a bevételek tervezése. (16.30) Nem ez az első eset a pénzügyminiszter úr esetében, amikor nem hisz az állami s zerveknek, mert ugyanezt teszi a Magyar Nemzeti Bankkal és ugyanezt teszi a Központi Statisztikai Hivatallal. Ezt jól alátámasztja az infláció tervezése: a pénzügyminiszter úr szerint 5,8 százalék lesz az infláció. Ma már sem gazdasági szakértő, sem gazdas ágkutató intézet nem mondja, hogy ennyi lesz az infláció, mindenki minimálisan 6 százalék fölé teszi, a már említett Magyar Nemzeti Bank is, de leginkább a Központi Statisztikai Hivatal, amely 7,5 százalékot is mond az inflációra. Valóban ez az egyik legko ckázatosabb szám, amit a költségvetés tartalmaz; nem valószínű, hogy ez teljesülni fog. Ugyanez a helyzet a költségvetési hiánnyal is. Tudjuk, hogy a költségvetési hány 3,8 százalékra van tervezve. Lényegében ez volt az első szám, amely napvilágot látott a 2004es költségvetés kapcsán. Már hosszú hónapokkal ezelőtt tudtuk, hogy a költségvetési hiány 3,8 százalék lesz, még semmi mást nem tudtunk a költségvetésről. Egyébként jól érzékelhető, hogy a költségvetés tervezése így is történt: a 3,8 százalék hiány m egvan, és a köré kell csoportosítani a bevételeket és a kiadásokat. Először megtervezett egy bevételi számot a Pénzügyminisztérium, de a kiadási oldalon olyan igények és elvárások voltak, hogy mindig a bevételnél kellett engedni. Egyébként a pénzügyminiszt er úr szakmailag felkészült, és nagyon jól tudta, hogy csak úgy lehet a bevételeknél engedni, ha hozzáírunk, mondjuk, az áfához 105 milliárdot, vagy ha ezt az adóbevételekben tudjuk
