Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS (Fidesz):
2580 biztosítani. És ezt az adótörvények tárgyalásánál végigbeszéltük, hogy hán yféle új adót kell ehhez bevezetni, és milyen mértékben kell az adókat növelni. Tehát baj van a költségvetési hiány tervezésével is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a jelenlegi pénzügyminiszter ideje alatt, 2002ben kúszott fel a költségvetési hián y 9,6 százalékra. Persze az Orbánkormány…! Ne is tessék majd a felszólalásában elmondani, miniszter úr, mert tudjuk, hogy ezt fogja mondani. 2003ban 4,2 volt a terv, majd nagy nehezen a miniszter úr a nyilvánosság elé állt, és be mert vallani 0,3 százalé kot, így lett 4,5. Aztán napokkal ezelőtt a miniszter úr újra kiült a Pénzügyminisztériumban a nyilvánosság elé, és azt mondta, na, akkor most már legyen 4,8 százalék. Ma Magyarországon mindenki tudja, hogy 5 százalék alatt nem lesz a 2003. évi költségveté s hiánya. Ön is, miniszter úr, mégsem vallja be. Na, ezért kételkedünk mi abban, hogy egyáltalán a 3,8 százalékos költségvetési hiányt lehet majd teljesíteni, mert az ön eddigi munkája nem bizonyítja ezt, hogy ezt lehet teljesíteni. Legfeljebb kommunikálni . A GDPről még nem is beszéltem, hogy a GDP kapcsán és a gazdasági növekedés kapcsán is milyen ballépései voltak a pénzügyminiszter úrnak, aki azt mondja, hogy mindössze három dolog kell a versenyképesség javításához, és ahhoz, hogy Magyarországon legaláb b megálljon a gazdasági növekedés relatív csökkenése: az árfolyampolitika, a kamatpolitika és a bérpolitika. Kérem, másfél év alatt lehetett volna bizonyítani, hogy mind a hármon lehet változtatni. Bár hozzáteszem, hogy a kamatpolitika a Magyar Nemzeti Ba nkhoz tartozik, de azt ön mindig szokta hangsúlyozni, hogy ez is hozzátartozik. Semmi nem történt ebben az ügyben, nem sikerült a gazdasági növekedés relatív csökkenését megállítani, az ön pénzügyminisztersége alatt érte el a legmélyebb pontot, 2,6 százalé kot. Tehát nagyon veszélyes a bevételi terv, a költségvetés szakmai megalapozottsága veszélyben van, és ezt - ahogy mondtam - az Állami Számvevőszék is teljes mértékben kinyilvánítja. Mi van akkor, ha nem fog teljesülni a bevé tel? Akkor nem lesz valós a költségvetési hiány, akkor nem lesz valós az államadósság, nem lesz igaz az, amikor a pénzügyminiszter azt mondja, hogy nem fog nőni az államadósság. Ez abban az esetben valósul meg, ha emellett a kiadási oldalon megtervezetteke t az állam majd fogja tudni teljesíteni. De van egy másik variáció is, hogy év közben látható módon nem fog teljesülni a bevétel, és azt fogja mondani, már természetesen az új pénzügyminiszter - hiszen nem hiszem, hogy ha ezek bekövetkeznek, akkor a jelenl egi pénzügyminiszter, aki megtervezte ezt a költségvetést, a székében maradna , hogy pótköltségvetést kell majd az Országgyűlés elé benyújtani, és bizony akkor a kiadási oldalból kell majd lefaragni, nehogy véletlenül az autópályával kezdődjön ez a kiadás i tétel. Hiszen ha ezek nem megalapozottak és nem teljesülnek a bevételek, választani kell: vagy marad a költségvetési hiány, és nem nő az államadósság, akkor viszont a kiadásokat nem lehet teljesíteni; de ha a kiadásokat lehet teljesíteni, akkor viszont e zek közül a számok közül sajnos egyik sem fog teljesülni, és ezáltal így a költségvetés sem. Ezért mondjuk mi azt, tisztelt pénzügyminiszter úr, hogy ez a költségvetés szakmailag is megalapozatlan, sőt mi több, felelőtlen költségvetés, mert nagy kockázatok at és nagy bizonytalanságokat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy teljesíthetőe egyáltalán a bevételi oldala, amit most már önök is tudnak, hogy csak azt lehet elosztani, ami befolyik. Ami pedig a kiadásokat illeti: úgy vélem, hogy a három nap alatt leginkáb b ezekről a tételekről esett itt szó a parlamentben. Az egészen bizonyos, hogy a kiadások ambiciózusak, ugyanakkor koncepciótlanok. Nincs koncepciója a költségvetés kiadási oldalának, nincs prioritása a költségvetésnek. Ne tessenek azt mondani, hogy az aut ópályaépítés az aztán most olyan nagy csoda! Igaz, az összeg nagy az előző évhez viszonyítva, mert több mint 200 milliárd forint, ahhoz képest, hogy 2003ban nincs a költségvetésben autópályaépítésre. Való igaz, hogy az összeg nagyobb, azonban két dolgot meg kell vizsgálni: egyrészt teljesíthetőe az az álomszerű ígéret, még ha a költségvetésben oda is írjuk a számokat, hogy 420 kilométer autópályát építünk meg a választásokig? Ha pedig tegyük föl, hogy teljesíthető, akkor én azt kérdezem önöktől, hogy mi ennek az ára. Az ára ennek az autópályaépítésnek az, hogy 200 milliárd forintot a magyar emberektől, a magyar
