Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - DR. TABAJDI CSABA (MSZP):
2546 Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Surján Lászlónak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon! DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálatos módon Csillag Istvá n miniszter úr kinti expozéját csak ellenzéki képviselők hallgatták meg, de nem ezért kértem szót, hanem azért, hogy emlékeztessek arra, hogy demagógiaügyben elhangzott néhány gondolat az imént. Ebben a költségvetésben le van írva, hogy az állami vállalato kat május 1jéig ilyen szabály szerint, május 1je után meg amolyan uniós szabály szerint lehet támogatni. Nagyon helyes, nem hiszem, hogy az ellenzék oldaláról ezt bárki kifogásolja. De azt szerettük volna látni, hogy a mezőgazdaság területén is megvan: a míg nem kötnek az uniós szabályok, addig bőkezűbben készítsük fel az agráriumot. Amikor már kötnek, akkor már azonos szabályok szerint lehet menni. Ez nem demagógia, és nem ellenkezik az Unió szellemével, s talán még sokkal inkább megfelel annak. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Felszólalásra következik Tabajdi Csaba, a Magyar Szocialista Párt képviselője. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. TABAJDI CSABA (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előt tünk álló költségvetési törvénytervezet három célt tűz maga elé. Egyrészt ez az erőgyűjtés éve lesz, hogy a magyar gazdaság újra versenyképes legyen, másrészt az elért szociális eredményeket megőrizzük, harmadrészt pedig hogy teljes jogú tagként elkezdjük az Európai Unióba való beilleszkedést. A költségvetésnek az Unióval kapcsolatos mozzanatai kapcsán négy kérdést kell föltennünk. Először is, hogy milyen fejlesztésekhez társul be az Európai Unió; másodszor, milyen fejlesztési irányokat valósít meg Magyaror szág az Európai Unióval együtt, az Unió társfinanszírozásában; harmadrészt mit kell nekünk befizetni; negyedik elem pedig, hogy az Unió pályázati, úgynevezett címkézett pénzeiből mennyit tudunk valójában felhasználni. Tisztelt Ház! Mi most tanuljuk az Euró pai Uniót. Az integrációs bizottság ülésén bizony sokan keresték, hogy hol van a közvetlen kifizetések 25 százaléka, hiszen képviselőtársaimmal együtt én sem tudtam, hogy hogyan is működik a nemzeti költségvetés és az Unió költségvetése egymás mellett, hog y ez a 25 százalék nem is jelenhet meg az Unió szabályai szerint a nemzeti költségvetésben. Ez a pénz persze megvan, de benne van az Unió költségvetésében. Mint ahogy az Uniótól kapott pénzeknél nemcsak a közvetlen kifizetések, nemcsak ez a 25 százalék nin cs benne, hanem 106 milliárd forint nincs benne, ezek a pénzek az Unió költségvetésében vannak benne. (A jegyzői székben Balogh Lászlót dr. Vidoven Árpád váltja fel.) Aztán keresték többen a közvetlen kifizetések 30 százalékát, mint nemrégiben Glattfelder Béla képviselőtársam. Ez régi vita, és tulajdonképpen ott tart ma már ez a Ház, hogy a színekről is és a tényekről is vitákat folytatunk. Ezért fölhívnám ellenzéki képviselőtársaim figyelmét, hogy szíveskedjenek megnézni az FVM XII. fejezet 10. cím 5. alcí m 2. jogcímcsoport 2. jogcímét, mert ott megtalálják ezt a 30 százalékot; ezt a nemzeti kiegészítést, amely a koppenhágai tárgyalásokon a magyar kormány legjelentősebb sikere volt - csak nagyon sajnálhatjuk, hogy a lengyelek kiléptek, kifaroltak, és fontos abbnak tartották a maguk 1 milliárd euróját, amit szintén fontos volt a számukra, hiszen ma már tudjuk azt, hogy lett volna esély akár a 30, akár a 35 százalékra, de a 30 százalékra nagy biztonsággal tudjuk mondani, hogy lett volna esély.
