Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - BALOGH LÁSZLÓ (MDF):
2506 forintban határozták meg. Hiszen nem elég eljuttatni a képjelet az Egyesült Államokba vagy Ausztráliába, ott a jel szétosztásáról, f olyamatos és mind szélesebb körű terjesztéséről is gondoskodni kell. Ez újabb beruházásokat igényel. Később ez erkölcsileg megtérül, és anyagilag is megtérülhet, de előbb el kell indítani a folyamatot. Szükséges emelni a sugárzásminőséget, mert a világ leg fejlettebb piacán kell helyt állni. Ez Magyarország megítélését is tekintve sem lehet közömbös. Itt szeretném megjegyezni, hogy ez a pluszcsatorna lehetőséget biztosítana ahhoz a nagyon helyes folyamathoz, amelyet immár a mostani kormány is folytat, miszer int a határon túli televíziókban is Magyarországot népszerűsítő klipeket és egyéb reklámanyagot el lehet helyezni - tudjuk, hogy Tony Curtis hazánkban járt , az ott elkészített filmeknek hihetetlen lehetőséget biztosít ez az új csatorna is. A műsort 24 ór ásra kellett növelni, mert az időzónák eltolódásai ezt teszik természetessé. Ez a műsorgyártásban is új költségekkel jár. Ezek a költségek - mivel többnyire már futó műsorok adaptációjáról van szó, átszerkesztésről, angol feliratozásról, szinkronizálásról - lényegesen kisebbek, mint a nyomukban járó erkölcsi haszon. Hasonló, mégis más jellegű problémát vet fel a Duna Televízió eszközparkjának műszaki állapota. Az Állami Számvevőszék 2002ben 70 százalékos műszaki elavultságot állapított meg. A többszörösen és részletesen leírt tanulmányokból, a Hungária Televízió Közalapítvány állandóan fenntartott igényéről világosan kiderül, hogy 1 milliárd 300 millió forint soron kívüli támogatásra volna szükség az égető probléma megoldásához. A 2002ben 70 százalékosnak látott avultsági fok 2003 végére meghaladja a 80 százalékot egy olyan nemzeti köztelevízió esetében, amely a legszélesebb körben lépett ki a világ magyarságának és nem magyarságának a színe elé, nem lehet megengedni, hogy a világ a leromlott jeleivel szemb esüljön. Tehát ha azt gondoljuk - és ezt kell hogy gondoljuk , hogy a Duna Televízió kulturális és egyéb missziót végez Magyarország számára, akkor meg kell keresni ennek a pénzügyi forrásait is. De nézzük, hogy ez a költségvetés mit ad vagy mit nem ad a Magyar Rádiónak! A kormány gazdasági harapófogóba helyezte a Magyar Rádiót. A harapófogó két szára a Rádió költségeinek, kiadásainak növelése, a másik a Rádió bevételeinek, állami támogatásainak visszatartása. Nézzük az első szárat, a Rádió bevételeinek, á llami támogatásainak visszatartását! A költségvetés négy tételben juttat forrást a Magyar Rádiónak. Ezek közül a műsorterjesztési költségek nominálértékben történő növelése nem érinti a Rádiót, hiszen azt az Antenna Hungária kapja meg, a Rádión csak átfoly ik a pénz. Nem úgy a Magyar Rádió művészeti együttesei, akik viszont nem kapnak támogatásnövelést, tehát az inflációval arányosan kevesebb támogatást kapnak. Ráadásul ezen együttesek fenntartása az idei évben is több mint 800 millió forintjába került a Rád iónak. Ugyancsak hátrányos a Rádió korábbi kereskedelmi csatornája magánosításából a Rádiót illető úgynevezett Danubiuskoncessziós díj csökkenése. A kormány, illetve az ORTT újratárgyalta a Rádió bevonása nélkül és a tulajdonos kérésének megfelelően a Dan ubius Rádió által a Magyar Rádiónak fizetendő koncessziós díjat, és azt mintegy egynegyedére szállította le. Ennek következtében 2004ben csupán évi 240 milliót kap a Magyar Rádió, utána pedig négy éven át csupán 200 milliót. Végül pedig az üzemben tartási díj. A kormányváltást követően az új kormányzat eltörölte az üzemben tartási díj lakosságtól való beszedését, és 2002. július 1jétől az állami költségvetés átvállalta ennek az adónak minősülő díjnak a fizetési kötelezettségét. Ez megítélésünk szerint kis zolgáltatottá teszi a Rádiót, a kormány közvetlenül, a költségvetésen keresztül képes gazdasági nyomást gyakorolni a Rádióra, ami súlyosan csorbítja a Magyar Rádió függetlenségét. Összességében megállapítható: a kormány az üzemben tartási díj költségvetésb e emelésével a Rádió függetlenségét, gazdasági kiszolgáltatottságát növelte, az állami támogatások nominálértéken történő befagyasztásával az infláció mértékével rontja a jövő évi gazdálkodást, míg a Danubiuskoncesszió radikális lecsökkentésével közel 800 milliót vett ki a Rádió zsebéből. Ez évi közel 1 milliárd forint támogatáscsökkentést jelent 2004ben.
