Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 30 (102. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. NÉMETH IMRE földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
2491 figyelnünk arra, hogy az ellehetetlenülő ágazatokon segíteni tudjunk, hiszen nyilvánvaló, akinek jövedelemtöb bletei lesznek, az ezt nem fogja felajánlani, az ő fejlődési lehetősége javulni fog. A változások másik területe a támogatási rendszer gyökeres megváltozása. A költségvetés ilyen módon szerkezetében is szükségszerűen átalakul. A jövő évben már az agrárium- és a vidékfejlesztésre fordítható pénzek több mint 40 százalékát az európai uniós alapokból kell megszereznünk. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésünkön belül 137 milliárd forint európai uniós pénz lesz, és 156 milliárd forint nemzeti költségvetésből lesz finanszírozva. Ha ezt összeadják a képviselőtársaim, ez 293 milliárd forintos lehetőséget jelent az intézményi finanszírozásokon kívül. Ezt össze kell hogy hasonlítsuk természetesen az elmúlt időszakban felhasznált összegekkel. A 2000. évhez képest ez két szeres forrásszerzési lehetőséget jelent, a 2002es költségvetéshez, illetve a 2003as költségvetéshez képest is egy jelentős növekmény. Az utóbbihoz képest ez 24 százalékos növekedés. Természetesen a képviselőtársaim föltehetik a kérdést, mint ahogy az el múlt napokban meg is fogalmazódott, hogy meg tudjuke szerezni ezeket a forrásokat. Itt kettőn áll a vásár, egyrészt a kormányzaton. Az intézményrendszer kiépítése, azon informatikai rendszerek működtetése elengedhetetlen, amelyek mentén az Európai Unió le hetővé teszi a forráshoz való hozzájutást. A másik természetesen a termelők hozzáállása, hiszen az Európai Unióból származó pénzek körülbelül 70 százalékát úgynevezett közvetlen kifizetések útján, tehát normatív módon lehet megszerezni. Ehhez természetesen regisztrált termelőnek kell lenni, ehhez megfelelő időben megfelelő bizonylatokat kell benyújtani mint támogatási kérelmeket. Ez alapján lehet a forráshoz hozzájutni. A másik részét, a 30 százalékát pedig pályázati úton lehet megszerezni, mégpedig többfél e alapból lehet a pályázatok alapján hozzájutni a forrásokhoz. Tehát nyilvánvalóan ennek a forrásszerzésnek van kockázata. Úgy gondolom, az agrárium az a terület, ahol az elmúlt években azért a pályáztatás és a forrásszerzés nagyon jelentős mértékben már m egkövetelte ezt a készséget, ami a pályázatírás, a projektkészítés vonatkozásában a későbbiekben még magasabb szinten kell hogy megvalósuljon. (9.40) Példaként tudom idézni, hogy a nagyon sokat emlegetett SAPARDprogramra, amelyre 2002 szeptemberében írtun k ki pályázatot, jelen ideig több mint 1600 pályázatot adtak be a mezőgazdasági termelők, a vidékfejlesztésben érdekeltek, az élelmiszerfeldolgozást végzők. Ez nagyon jelentős szám, képviselőtársaim. Ha megnézem azt az igényelt támogatási összeget, amit a pályázatok révén a termelők igényeltek, akkor önöknek azt tudom mondani, hogy ez meghaladja a 40 milliárd forintot - tehát ez egy év alatt történt, hisz szeptember az a múlt hónapban múlt el , egy év alatt 1600 pályázat révén több mint 40 milliárd forint támogatást igényeltek a termelők. Ezen pályázatok elbírálása még folyamatban van, eddig mintegy 500 pályázat révén 13 milliárd forintról készítettek okiratot, született meg döntés a támogatásról - én úgy gondolom, hogy ez is jelentős előrelépés. Nyilván i tt képviselőtársaim különböző korábbi kifizetési adatokat idéztek az előbb. Olyan a támogatásnak a természete, hogy miután elbírálták a pályázatot, meg kell kezdeni a beruházást, és mivel az Európai Unió utófinanszírozásos rendszert működtet a SAPARDprogr am keretében is, csak megvalósult beruházás vagy szakaszolt beruházási részek ellenőrzése után történhet meg a kifizetés, tehát ez okozza azt, hogy a kifizetésekben van egy fáziskésés. De minden képviselőtársamat kérek, hogy a termelőket közösen világosíts uk fel arról, hogy ilyen mértékű fajlagos támogatást a későbbiekben sem tudunk adni, mint arra a több mint 30 milliárd forintra, ami még ilyen tekintetben a kasszában van. A másik kérdés, amiről szólnom kell, ez a forráshoz jutás lehetősége. Azt sem tagado m természetesen, hogy a következő évi költségvetésünk nagyon feszes költségvetés, épp az átépítés okán. A korábbi támogatási szisztémából megmaradt terheket a jövő évben fel kell számolnunk jelentős részben, ezek az úgynevezett determinációk, amelyeket meg ítélt korábbi pályázatok alapján, többéves programok alapján akár a környezetkímélő gazdálkodásra, akár az adósságrendezésre -