Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
2421 jártunk az ez évi költségvetéssel is. Hát lássuk, tisztelt képviselőtársaim, hogy jártunk az ez évi költségvetéssel! Úgy jártunk, hogy a kormány beterjesztve és elfogadva is három 4,5 százalékos arán y mellett tette le a voksot: 4,5 százalékos infláció, 4,5 százalékos GDParányos államháztartási hiány és 4,5 százalékos GDPnövekedés. Az infláció is - amennyire ezt előre be lehet lőni - 2003ra és az államháztartás várható GDParányos hiánya is a várt 4 ,5 százalék helyett 4,8 százalék körül fog alakulni. Úgy gondolom, hogy ez a három ezrelékes eltérés nem rossz (Közbeszólás az ellenzék soraiból: Tized!) , különösen akkor, ha a Fideszkormány annak idején hallott becsléseit és a ténylegesen bekövetkezett e redményeket hasonlítjuk össze. Való igaz, a 4,5 százalékosra várt gazdasági növekedés a 3 százalékot éppen csak hogy el fogja érni, legalábbis a várakozások szerint. Ennek alapvetően két oka van. Az egyik, hogy a gazdaság az általunk vártnál is nehezebben heverte ki azt a csapást, amelyet az önök kormányzásának második félidejében el kellett szenvedjen az önök által folytatott és Matolcsy György által fémjelzett gazdaságpolitika miatt. A másik, hogy a világgazdasági konjunktúra nehezebben indult be, mint ah ogy azt vártuk. Szeretném megjegyezni, hogy ezért mi nem önöket kívánjuk hibáztatni, noha korántsem vagyunk biztosak abban, hogy fordított helyzetben önök nem minket hibáztatnánake ezért is. Tisztelt Képviselőtársaim! A 2004. évben és a 2004es költségvet éssel vannak folyamatok, amelyeket a költségvetés meg kíván állítani és megállít, és vannak folyamatok, amelyeket ez a költségvetés folytatni kíván. Megtörik előreláthatólag a gazdaság gyengélkedésének folyamata. Az előjelek, tisztelt képviselőtársaim, biz tatóak. 2003. I. negyedévében a növekedés 2002. utolsó negyedévéhez képest 0,4 százalékkal növekedett, a II. negyedévben az I. negyedévhez képest 0,6 százalékkal, a konjunktúra előszele tehát mintha megjelent volna a magyar gazdaságban. Ugyanezt mutatja mi nden konjunktúra, legalábbis minden fenntartható konjunktúra első fecskéje, az ipari export növekedése, amely augusztusban az elmúlt év augusztusához képest 16,9 százalékos volt. Nagyon régen nem volt ennyi. Ugyancsak növekedett augusztusban, mégpedig csak nem 7 százalékkal az ipari termelés volumene, ez is a kilábalás jelét mutatja. Ha ehhez hozzáteszem, hogy hosszúhosszú gyengélkedés után végre a Budapesti Értéktőzsde magára találni látszik; hozzáteszem azt, hogy enyhén bár, de tovább csökkent a munkanélk üliség, és a Fideszkormány idejétől eltérően nem úgy csökkent, hogy ez alatt a foglalkoztatás is csökkent, hanem a foglalkoztatás, bizony, tisztelt képviselőtársaim, ha mérsékelten is, de növekedett, akkor azt kell hogy mondjam, hogy a gazdasági reálfolya matok biztatóak. A költségvetés, az előttünk fekvő költségvetéstervezet ezeket a reálfolyamatokat kívánja alátámasztani pénzügyi oldalról, kívánja megteremteni a versenyképesség feltételeit a magyar gazdaságban adókedvezményekkel, aktív foglalkoztatáspoli tikával, beruházásösztönzéssel, a gazdasági növekedést szolgáló infrastruktúra, mindenekelőtt az utak, ezen belül is elsősorban a gyorsforgalmi utak gyors ütemű fejlesztésével, azzal az innovációs alappal, amelynek vitája egyébként párhuzamosan zajlik a ti sztelt Házban, és kívánta megteremteni monetáris oldalról nem utolsósorban azzal a nyári forintsáveltolással, amely mintegy 600, más számítások szerint 800 milliárd forintot tett át az importálók jövedelméből az exportálók jövedelmébe. Tisztelt Képviselőtá rsaim! Ez a 6800 milliárd 1013 Széchenyitervnek felel meg - csak hogy az önök számára is érthető mértékegységekben beszéljek. (17.10) A másik: azok a folyamatok, amelyeket ez a költségvetés tovább kíván vinni. Ez a jóléti rendszerváltás folyamata, tiszt elt képviselőtársaim, amit továbbra is vallunk és továbbra is vállalunk. Hiába tetszenek hivatkozni az augusztus 19i miniszterelnöki beszédre, az, hogy a hagyományos jóléti államok kora lejárt, ez korántsem jelenti a jóléti rendszerváltás programjának vég ét. Azt természetesen meg kell érteni, ha az elmúlt másfél év során, 2002 második felében és 2003ban a bérek reálértéke 25 százalékkal növekedett, tisztelt képviselőtársaim - azzal a 25 százalékkal, amit a Medgyessykormány és a Szocialista Párt programjá ban az egész négyéves
