Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
2392 hátra, további elbocsátásokra kényszerülnek, vagy ha még van lehetőségük, mű ködési hitelt kell felvenniük. Ez pedig azt is jelenti, ha ez nem sikerül, hogy további intézmények bezárására kényszerülnek. Tudjuk, hogy a feladatok száma jelentősen növekszik. Egy kisvárosi önkormányzatnál, mondjuk, 1990ben 10 ezer ügyirat keletkezett egyegy évben, ez ma meghaladja a 25 ezret. A létszám csökken, ez pedig azt is jelenti, hogy hosszabbodik az ügyintézési határidő, még több felesleges időt kell majd tölteni okmányirodában, még több időt kell majd várni az egyes engedélyekre, és lassabban kapják meg a rászorulók is a támogatásokat. Miért jó ez? Hogyan beszélhetünk így ügyfélbarát önkormányzatokról, miközben Vadász János helyettes államtitkár úr arról igyekszik meggyőzni az önkormányzatokat, hogy nem lesz semmilyen elbocsátás? Közben a pénzü gyminiszter úr - jó lenne, ha beszélgetnének egymással - többezres elbocsátásról beszél. A másik nagy csapás az önkormányzatokra az energiaáremeléséből és az adók emeléséből, elsősorban az áfából adódó többletteher. Tudjuk, hogy már a tavalyi költségvetés i vita során a béremelés államilag nem fedezett többletköltségei mellett az úgynevezett dologi kiadásokra fordítható, azaz az intézmények világításának, fűtésének költségéhez adandó forrásnövekedés nem volt kimutatható. Azóta csak rosszabbodott a helyzet, legjelentősebb az intézményi körben - mivel kikerültek a kedvezményezetti körből - a gázár emelése, amely mintegy 40 százalékos, valamint a villamos energia több mint 16 százalékos emelkedése. Ezekkel a költségekkel egyáltalán nem számoltak az önkormányzat ok, hiszen talán hittek abban a lassan elmondott mondatban, amiről már nagyon sokszor volt szó itt, a parlamentben, hogy nem lesz gázáremelés. Azóta háromszor emelték a kormánypártok egyébként. Az emelkedés ellentételezésére pedig semmilyen kompenzáció nin cs a jövő évi költségvetési javaslatban. Ez a két tétel, a bér és az energia egyébként a működtetésben a legnagyobb súllyal szerepel minden egyes önkormányzatnál. Nemcsak én mondom, és nemcsak az ellenzéki frakciók, hogy komoly feszültség tapasztalható maj d 2004ben a működtetésben, hanem erről beszélt tegnap Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, és ha nekünk nem hisznek, higgyenek neki, aki azt mondta, hogy mindössze 2,5 százalékos növekedés, ez jóval a tervezett infláció alatt van, amely véglegesen ellehetetleníti az önkormányzatok működését. Pedig az önkormányzatok közel fele már gyakorlatilag bérkifizető hellyé vált, hiszen az állami tenyérből eteti őket a központi költségvetés; az úgynevezett önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatok va gy ebben az évben a bért ki nem fizető önkormányzatok támogatása, az úgynevezett bérhikis kassza az, amely támogatásával működhettek csak. Ez közel fele az önkormányzatoknak. Normális világe az, ha az önkormányzatok közel felénél, mint a tanácsrendszerben , a helyi bevételek, az állami támogatások összege még a működéshez sem elegendő, a számuk pedig, ahogy az Állami Számvevőszék elnöke tegnap elmondta, nőni fog? Mi támasztja ezt alá, tisztelt képviselőtársaim? Ma, amikor arról beszélünk, hogy az önkormányz atoknak napi megélhetési gondjai vannak, 5,567 százalékos inflációról is beszélnek, akkor az állami támogatások több normatíva esetében csökkennek, nominálisan is. Jelentős számban, főleg az oktatási ágazatban változatlanok maradnak, ami azt jelenti, hog y vásárlóértéküket, reálértéküket nem tartják meg, csökkennek, ezáltal a helyzet még tovább romlik. De hogy mondjak néhány példát is, a vidék Magyarországával kapcsolatos negatív példákat; a lakott külterületekkel kapcsolatos feladatokra fordítandó normatí vák csökkennek. Csökkennek a falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás működésére fordítandó normatívák. Ez azt jelenti, hogy valóban igaz az, amit a miniszterelnök mondott, hogy csak az életképes önkormányzatokat kell támogatni? A jövőre meghirdetett gyerm ekek évében a gyermekjóléti, családsegítő szolgálatok hozzájárulása csökken. Az okmányirodáról több alkalommal nyilatkozott a belügyminiszter asszony, központi okmányirodát kellett létrehozni, mert nem tudták ellátni a feladataikat. Az okmányirodáktól másf él milliárdos pultonkénti összeget vesznek el a jövő évi költségvetésben az önkormányzatoknál. Arról nem is beszélve, hogy a gondozási központok... - a 3000 lakosszám alatti településen a
