Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 29 (101. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - A Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás hároméves kereteiről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetési törvényjavaslatáról együttes általános vitájának fo... - DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP):
2388 Köszönöm szépen. Kettő másodperce maradt a Magyar Demokrata Fórumnak a közvetítési időig tartó időkeretből. Felszólalásra megadom a szót Toller Lászlónak, a Szocialista Pá rt képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem mondok semmi újat azzal, hogy a minden évi költségvetés kiemelt témája volt mindig az önkormányzatok finanszírozás a, ez 1990 óta így van a magyar parlamentben. Persze, ez nem másról szól, mint arról, hogy ez az a rendszer, az önkormányzati rendszer, amely minden baj, kormányzati sanyargatás, hosszú évek küzdelme mellett is a legdinamikusabban fejlődött Magyarországon, ma a demokrácia bástyájának tekinthető, és azt hiszem, minden finanszírozási gond mellett is ez az a terület, ahol a legnagyobb kreativitás tapasztalható a költségvetés minden évében. Hiszen ezek az önkormányzatok azok, a 3200 települési önkormányzat, plu sz 19 megye, amely akkor is meg kell hogy oldja a feladatát, ha a szükségesnél kevesebb a támogatása a rendszernek vagy éppen adott településnek. Úgyhogy amikor az önkormányzatok finanszírozásáról beszélünk egy költségvetés keretében, akkor ezt mindig figy elembe kell venni: kreatív önkormányzatok, szűkös költségvetés, és persze, azt is figyelembe kell venni, hogy a költségvetési igények, jobban mondva a szükségletek messze nagyobb volument képviselnek, mint a lehetséges finanszírozás. Ez így volt minden kor mányzat minden évében, és így lesz ebben az évben is. Hiszen ha csak Pécset tekintem, a közutakra éppen most kellene 9 milliárd forint, akkor rendben lenne az összes közút, 9 milliárd forint kellene ahhoz, hogy minden intézményünket felújítsuk, és közel 9 milliárd forint kellene ahhoz, hogy az oktatás új normáinak minden intézmény teljesen megfeleljen, 23 milliárdból kijönne az egészségügyi intézmények rekonstrukciója - ha összeadom ezt a pénzt, akkor kérnénk ezt az összeget, az elmaradt összeget, ami elma radt 13 év alatt, ezeknek a feladatoknak a megoldására, a jövőbeli összeget pedig a mostani kormánytól, de azonnal, hiszen ez lenne az igazi megoldás. Ezt várják képviselőtársaim is ettől a költségvetési évtől. Meg kell mondanom, hogy ez a remény sajnos is mét nem fog teljesülni. Persze, ehhez képest vannak reálisabb igények és megoldások, amelyek számot vetnek azzal, hogy mennyi a költségvetés egész évi büdzséjének a lehetősége, számot vetnek azzal, hogy a lakosság terheit hogyan lehet csökkenteni úgy, hogy az ellátásukat javítsuk, számot vetnek azzal, hogy egyes önkormányzatok igényeit vagy egyegy önkormányzati szféra igényét reálisan kielégítsék. Mivel nem vetettek számot az eddigi költségvetések? Ami tartós volt 1992 óta - volt két jó éve az önkormányzat oknak, ez a tanácsrendszertől örökölt vagyon felélésének a lehetősége és egy jó finanszírozás lehetősége , tehát 1992től felfelé két dolog teljesen biztos volt az önkormányzati rendszerben: az inflációt mindig lefelé hazudtuk, fölfelé pedig mondtuk, hogy milyen jó a finanszírozásunk. Bocsánat: az inflációt mindig lefelé hazudtuk, és ennek alapján számoltuk a költségvetést, persze, fölfelé sült el mindig a puska , azaz tartósan, minden kormány idejére bizonyítható, hogy 45 százalékkal tért el az infláció számított mértéke és az önkormányzatokra hárított mértéke. Ez 1999. és 2002. között átlagosan 4 százalék volt, utána lehet számolni. Persze, ennek az a vesztese, aki finanszírozza a feladatokat, hiszen, mivel az önkormányzatok fogyasztói a társadalomnak, és fogyasztói a teljes piacnak, így a fogyasztói alapra helyezett valótlan inflációs számítás, világos, hogy 45 százalékos veszteséggel indította az önkormányzatokat. Ez volt a trend. Ehhez képest ennek a költségvetésnek vane erénye? Igen, van, határozot tan állíthatjuk. Igaz, hogy hosszas küzdelemben, hiszen augusztus óta folyik a költségvetési vita, előbb a parlamenten kívül, majd a parlamentben, amikor volt ez az ominózus politikai vitanap, most pedig, napjainkban, amikor a költségvetés készítése tekint etében fáradni látszik az Országgyűlés, ebben a pillanatban egy dolgot biztosan állíthatunk: a normatív támogatások mértéke, amit majd még módosító indítványokkal korrigálunk, hiszen 10 milliárd forint nincs még benne ebben a költségvetésben, amit a kormán yzat vállalt, eléri az 5 százalékos növekményt.
