Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
233 El kell azt is mo ndanom, és amikor ennek a törvényjavaslatnak az általános vitája volt, akkor is beszéltem erről, hogy mind a kormány javaslatának, mind a hozzá benyújtott módosító javaslatomnak megvannak a maga előnyei is és hátrányai is. A kormány javaslatának előnye, ho gy azáltal, hogy a megüresedéstől számítottan viszonylag rövid intervallum alatt rendeli betölteni a mandátumot, ez azt jelenti, hogy a népképviseleti elv megvalósulása kisebb intervallum mellett érvényesül. Ugyanakkor ez a megoldás, számba véve azt a lehe tőséget, hogy szerencsétlenebb esetekben előfordulhat, hogy egy évben több időközi választásra is sor kerül, költségesebb. A FideszMagyar Polgári Szövetség által felvetett alternatíva hátránya, hogy a népképviseleti elv megvalósulását a kormány javaslatáh oz képest csak nagyobb intervallum mellett biztosítja. Előnye, hogy az általunk javasolt megoldás sokkal költségkímélőbb, olcsóbb, takarékosabb. Általános közhely, de olyan közhely, amit én vállalok, és amit én vallok, hogy a demokrácia egy költséges dolog . Annak idején, amikor az Európai Parlament képviselőinek választásáról vitatkoztunk az előző napirendi pont kapcsán, említettem, hogy még a tavaszi ülésszakon, június 17én, akkor is felmerült egy más összefüggésben ez a kérdés. Nevezetesen, hogy a demokr ácia költséges dolog, és bizony nem lehet érv a demokrácia alapintézményeinek mikénti szabályozásában az, hogy az mennyibe kerül. Erre én most azért emlékeztetek, mert amikor a most tárgyalt törvényjavaslat vitája kapcsán bemutattam a Fidesz módosító javas latát, akkor Avarkeszi képviselő úr felszólalt, és azt mondta, hogy ellentmondásos az álláspontom, mert egyfelől az Európai Parlament képviselőinek választásáról szóló törvénynél arról beszélek, hogy a demokrácia költséges dolog, itt pedig egy javaslatot d icsérek, ami költségkímélő, és lehet, hogy a tartalmi megoldását illetően talán több hátránnyal bír, mint a kormány javaslata. Nos, akkor elmondtam, és ezért most is kitérek erre, hogy azt gondolom, elvi határokon belül, elvi határokat nem sértve, értve it t a demokratizmus, az alkotmányosság, a jogállam elveit, természetesen lehet törekedni, sőt, kell is törekedni a takarékossági megoldásra. Tehát amikor a két érdeket nézzük, takarékosabb, költségkímélőbb megoldás és a demokrácia teljességének az érdeke, ak kor azt gondolom, hogy amíg a demokrácia keretei nem sérülnek és a demokrácia elvei nem sérülnek, addig persze el lehet menni e kereteken belül a költségesebb megoldás megkereséséig. A határvonal ott van, hogy ha a költségkímélés már a demokrácia, az alkot mányosság, a jogállamiság sérelmével jár. Nos, én úgy gondolom, hogy a FideszMagyar Polgári Szövetség javaslata még belül van ezen a határon, és azért is merem ezt mondani, mert ezt egyszer már törvényben alkalmaztuk. Ha akkor elfogadtuk és akkor jónak ta rtottuk, akkor jó lehet ez most is. Mindazonáltal elmondtam az általános vitában, és most is elmondom, a Fidesz javaslata ebben az esetben nem egy olyan javaslat, amihez mindenáron ragaszkodni akar a FideszMagyar Polgári Szövetség. Nem elfogadhatatlan szá munkra a kormány javaslata sem, sőt, hozzátenném, szívesen elfogadnánk a kormány javaslatát, és tulajdonképpen a kormány javaslata jogi ízlésünktől nem áll távol. Ám ez a kérdés összefügg a külképviseleteken történő szavazás kérdésével, pontosan a költségk ihatása okán. Mert ha a külképviseleteken választási bizottságok útján kerül sor a szavazásra, akkor bizony költségek szempontjából nem mindegy, hogy évente egyszer kerül sor egy ilyen időközi választásra az egész országban, és a 94 külképviseleten a külké pviseleti választási bizottságot egyszer kell felállítani, vagy pedig, mondjuk, egy évben négyszer, ötször 94 külképviseleten fel kell állítani a választási bizottságot. Ez nem kis költség. Ha a kormány azt mondja, hogy elfogadja a külképviseleti választás okon felállítandó bizottságot költségkihatására tekintet nélkül, akkor készek vagyunk azt mondani, hogy legyen úgy az időközi választás is, ahogy a kormány mostani javaslatában benne van. De abba a csapdába nem akarunk belemenni, hogy itt most elfogadjuk e gy kétharmados törvényben azt, hogy négyhavonta, vagy bocsánat, rosszul fogalmaztam, a megüresedéstől számított négy hónapon belül időközi választások legyenek, ami jelentheti azt, hogy egy évben több időközi választás is van, és aztán ez a jogi megoldás, amit már vissza se lehet majd csinálni, arra legyen hivatkozási alap a másik törvény
