Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2269 DR. KIS ZOLTÁN , az SZDSZ képviselő csoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Hallgatva Kékkői Zoltán úr felszólalását, nem tudtam, hogy most a 2002es agrárbeszámolóról vane szó, vagy egy vádbeszédet hallunk annak a stílusában, amelyet valóban annak idején, a '30as években a nagy Szovjetunióban elő is vezettek, igaz, némi különbséggel, ugyanis akkor az egy kollektivizálás és egy államosítás volt, most meg a vádbeszéd arról szólt, hogy magánosítás. Valóban igaz, hogy ez a 2002es beszámoló nem előzmény nélkü li. Ahhoz, hogy az agrárium ezeket az eredményeket produkálja, és ilyen sajátosan alakuljon a jövedelemviszony, a termelési szerkezet és ezen belül is a termelők csoportjai szerinti jövedelemkülönbség, az előzmények 199192re vezetnek, amikor is egy nem k ellően átgondolt, de politikai indulatoktól mindenféleképpen fűtött, agresszív akcióval az úgynevezett kárpótlás elindította azt a folyamatot, ami a tőkekivonást eredményezte az ágazatból. Ugyanis a kárpótlás nem abba az irányba hatott, hogy az ágazatban m űködő tőke tulajdonost váltva ugyan, de ott maradjon; én egyetértek vele, osszuk fel a szövetkezetet, osszuk fel a földet, ezzel idáig semmi probléma, alakítsunk egy másik, talán modernebb és hatékonyabb szerkezetű mezőgazdaságot. Nem ez történt, hanem rás zabadítottuk azt a kárpótlási jeggyel rendelkező tömeget az ágazatra, amelynek esze ágában nem volt mezőgazdasági tevékenységet folytatni, de nem tudott mit kezdeni a kárpótlási jegyével, nem tudott mit kezdeni az üzletrészével, és odamentek licitálgatni a szövetkezetekbe, és elvitték a föld jó részét, valamint olyan állatállományt... Ha visszaemlékszik Kékkői úr, '92ben és '93ban a sertés törzsállományának több mint 50 százaléka került kivágásra. Én tudok olyan parlamenti képviselőről, aki kétségbeesette n szaladgált, méghozzá egy olyan szövetkezetbe - talán a nevét nem mondanám , amely országos hírű volt, és mivel az üzletrészét ő onnan ki akarta hozni, és második emeleti lakásába a kanokat nehezen tudta volna elhelyezni, így vágóállatsúlyban adta le a t enyészállatokat, és gyakorlatilag azok az ágazatból kikerültek. Megjegyzem, ez 500 milliárd forintot jelentett tőkekivonásban '90 és '94 között. Kékkői úr, nem volt szándékom ma erről beszélni, 2002re vetítve: az üzletrészkivásárlással, amelyet önök kezd tek el borzasztó agresszív módon erőltetni, és ezáltal a szövetkezetet államosítani... - mert hisz az üzletrészkivásárlás kapcsán a 2002es beszámolásból is kiviláglik, hogy bizony már ez 700 olyan szövetkeznél jelent 25 százalék fölötti állami tulajdonlá st, amely szövetkezetek ezen tulajdonlási aránnyal az európai uniós támogatásból nem részesülhetnek, mert hisz az Európai Unió állami tulajdonú szektort nem szívesen támogat. De önök gondoltak erre, hogy állami tulajdonú szektor ne maradjon ebben az ágazat ban, ezért a 12 állami tulajdonú állami gazdaságot gyors ütemben le is privatizálták, mondván, hogy akkor állami támogatáshoz is jutnak. Szövetkezeteket meg államosítottak, hogy aztán azt is privatizálhassák, de erre már az emlékezetes választási eredménye k miatt nem kerülhetett sor. Az viszont még mindig érdekes kérdés, hogy ez a 12 állami tulajdonú állami gazdaság elég szép földvagyonnal rendelkezik 50 éves bérleti időre. Ez egy unikum a magyar jogrendben, mert hiszen csak annak a 12nek adatik ez meg, me rt se előtte nem volt 50 éves földbérlet, se azóta nincs 50 éves földbérlet, mert módosításra került a földtörvény ezen passzusa. Olyan érdekes formációkat hozott, hogy ad absurdum azok, akik kivásárolták igazgatótanácsi tagként, felügyelőbizottsági tagkén t vagy csak éppen beszálló tőkéstársként ezeket az állami tulajdonú gazdaságokat, az önök által megalkotott és 2002 tavaszán még hatályban lévő földtörvény szerint üzletrészük arányában az 50 évre lebérelt földnek a földtulajdonjogát is megszerezhetik, füg getlenül attól, hogy magyar vagy külföldi állampolgárok. Ezeket is szívesen hallottam volna a beszámoló kapcsán elmondott vádbeszédében, mert azzal egyetértek, hogy mindenféle visszássággal, mindenféle olyan döntéssel szemben fel kell emelni szavunkat, ami nem az ágazat javát, hanem bizonyos lobbi- vagy egyéni érdekeket szolgál. De akkor ezt tegyük úgy, hogy valamennyi, az ebbe az irányba ható döntést, annak jogszabályi hátterét és az érintetteket is megnevezzük.
