Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 28 (100. szám) - Az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés, valamint az agrárgazdaság 2002. évi helyzetéről szóló jelentés elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. KIS ZOLTÁN, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2270 Ön nagyon kíváncsi lett volna arra, hogy kik azok, akik a 60 milliárd forintos tőkepótló támogatásból és a hitelkonszolidációból részesültek, és aztán megnyugvással vette, hogy ez százalékos arányban a jelentés 58. oldalából ki is derül. Ennek a 68,5 milliárd forintos igénynek, ami beérkezett, 66,5 százalékát a termelők mindösszesen 48 187en vették igénybe saját jogon. Ha ezt odarakjuk a jelentés mellé, akkor egy igenigen vaskos kötetet kapunk, ahol aztán szerepel Kovács Jánostól Nagy Béláig mindenki, elképzelhető, hogy még parlamenti képviselők is ; én nem tudom, de valószínű, hogy ők is. Aztán 33,5 százalékát pedig integrátor szervezetek, 1472 integrátor mintegy 50 ezer termelőt érintően vette igénybe, és lehet, hogy az integrált 50 ezer termelő között is vannak országgyűlési képviselők, akik csak úgy, hobbigazdaságként foglalkoznak valamiféle termeléssel, de ők is részesei voltak ennek az áldásnak. Azt gondolom, ha erre az adatvédelmi biztos felhatalmazást ad, akkor valamennyi szerződést meg lehet nézni, hogy ki mennyit és milyen mértékben vett. Ug yanúgy szeretném én is megnézni - bár eddig még nem jutottam hozzá , hogy a 12 állami tulajdonú gazdaságot kik vették meg, mennyiért vették meg, milyen feltételekkel vették meg. De nem jutottunk hozzá, mert azt mondják, hogy ez üzleti titok. (18.30) Jó le nne, ha ezek az üzleti titkok egyre kisebb szegmensét érintenék a magyar nemzetgazdaságnak, annak meg nagyonnagyon örülnék, ha a politikai elitet meg egyáltalán nem érintenék ezek a titkok, mert egyszerűen nem érintettek az adott ügyben. Sajnos, ezt még b átorság lenne tőlem kimondani, hisz nem tartunk ott. De a jelentés mindenesetre tételesen fölsorolja az ön igényes ízlésének megfelelően ennek a 60 milliárd forintnak a felhasználását. Jó lett volna, ha ez, mondjuk, 2001 végén, 2002 elején már megtörténik - az önök kormányzása alatt , mert akkor valószínűleg nem kellene olyan számadatokkal szembenéznünk, mint amilyeneket a miniszter úr is említett és a jelentésből egyértelműen kiderül, hogy bizony, a GDPemelkedéshez képest 0,3 százalékos csökkenés jelentk ezik az agrárágazat termelésében. De azért örömmel állapíthatjuk meg, hogy ez mégiscsak több mint 1 százalékkal jobb, mint a 2001es volt, aminek a beszámolóját nagyon szerettük volna az Országgyűlés előtt látni és megtárgyalni, de erre az adott politikai viszonyok között nem kerülhetett sor. Most már legalább a demokráciában annyit léptünk, hogy ha nem is szabályosan, a költségvetés tárgyalásának megkezdése előtt 30 nappal, de legalább a költségvetés tárgyalásának táján már ilyen jelentéssel találkozunk; e leget téve így az 1997ben megalkotott, CXIV. számot viselő törvénynek, aminek egyik szülőatyja lehettem, és amire egyébként büszke is vagyok, mert nemzeti konszenzus alapján, 96 százalékkal fogadta el a Magyar Országgyűlés. Annak is örü lni lehet, hogy a beruházások az ágazatban 6 százalékkal nőttek, és mintegy 34 milliárd forintnyi beruházási igény jelent meg a korábban bizony eléggé szűk napokat látott ágazatban. A földhasználati arány is érdekes számadatot mutat, hiszen 47 százaléka az egyéni és 40 százaléka van a társas vállalkozásoknál. Tehát az látszik, hogy az egyéni vállalkozók használatában lévő földtulajdon növekszik. Ehhez jön egy egészen érdekes adat: az egyéni vállalkozók különbségei, már ami a munkajövedelmeket illeti. Látjuk tehát, hogy egy nagyobb területen, 47 százalékon gazdálkodó egyéni gazdáknál, attól függően, hogy ő milyen formációban és mekkora területen gazdálkodik, a jövedelemviszonyok 600 ezer forinttól 2,1 millió forintig szóródnak. Ennek egyik oka az, hogy egy ko ncentráltabb gazdaság nagyobb jövedelemtermelő képességgel bír. A másik azonban az én véleményem szerint az, hogy ez a 600 ezres adat, ami az alsó termelői körben jelenik meg, nem autentikus adat, ugyanis ennek a körnek a jó része az úgynevezett őstermelői kategóriába tartozik, amely abban az irányban orientált, hogy az ő úgynevezett adóbevallásából - ami nem áll másból, mint egy nyilatkozatból, hogy az árbevétele mit ért el, mit nem - a munkajövedelem istenigazából nem következtethető ki, és nem is arányos ítható.
