Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SIMICSKÓ ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - NYITRAY ANDRÁS (Fidesz):
220 h ogy itt, Magyarország területén állomásoznak csapatok, és utána Magyarország területéről kiindulnak. De egy másik, ennél erősebb értelmezés a jogászok szerint, amikor Magyarország területén elhalad, mert akkor is Magyarország területéről indul ki. Vagyis a bban az esetben, ha... (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Igen, kérek majd még egyszer szót két percben. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Simicskó István úr, a Fidesz képviselője. DR. SIMICSK Ó ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Gyorsaságról nagyon sokat hallhatunk itt manapság, az indoklási részben ebből is leszűrhetjük, hogy a lassú politikai viták miatt esetleg problémák keletkezhetnek, nem tudjuk telj esíteni bizonyos szövetségesünk kérését vagy a NATO konszenzusos döntésén nyugvó kéréseket. Én azt hiszem, ha azért végiggondoljuk azt, hogy Keleti elnök úr javaslata, bár a jó szándék valóban érződik ebből, de ettől függetlenül végiggondoljuk azt, hogy ak ár felessel, akár kétharmaddal dönt a Országgyűlés, de mégiscsak össze kell hívni az Országgyűlést, tehát ha bármilyen olyan rendkívüli állapot vagy rendkívüli helyzet van, ami azt teszi indokolttá, hogy gyors döntés szükségeltessék, akkor már azon nem múl ik, hogy összeül a négy párt frakcióvezetője, vagy a szakértőkkel együtt egy kibővített összejövetelt, tanácskozást tart, és akkor szépen megvitatjuk, hogy most igen, akkor elfogadjuk a Házszabálytól való eltérést vagy sem, vagy pedig az Országgyűlés sima felessel dönt. Így is, úgy is össze kell hívni a Magyar Országgyűlést. Tehát ez nem jelent annyit időbeli többletet, hogy, mondjuk, most a kétharmad szempontjából össze kell ülni az Országgyűlésnek, vagy pedig feles többséget kell garantálni. A másik dolog : én azt hiszem, és ez egy érdekes kérdés, hogy '99. március 12e óta vagyunk a NATO teljes jogú tagja, és vajon miért pont most fontos a kormánynak az alkotmány módosítása, ami a csapatmozgásokra vonatkozik. Miért nem volt fontos akkor, amikor ellenzékben voltak a mostani kormánypártiak? Miért nem volt fontos akkor, amikor megkezdték a kormányzati ciklust? Hiszen akkor mi magunk javasoltuk, hogy módosítsuk az alkotmányt, még a régi szempontokat figyelembe véve és az Orbánkormány tapasztalatait tanulságkén t odatálalva a mostani kormány elé. Akkor sem volt fontos az alkotmány módosítása. Most valamilyen oknál fogva égetően, sürgetően előhozták ezt a kérdéskört, bár eléggé ellentmondásosan, hiszen a kormány úgyszintén más tartalommal nyújtott be egy javaslato t. Azt az alapelvet egyébként még fontos lenne tisztáznunk, hogy szerintem az alkotmányos alapelvben az szerepel, hogy Magyarország biztonságát érintő minden kérdésben az Országgyűlés kétharmaddal dönt. Ezt azért végig kellene gondolnunk, háború és béke ké rdéséről igenis az Országgyűlés kétharmaddal kell hogy döntsön a jövőben is. De hangsúlyoznám - már az előbb elmondtam : meg kell vizsgálnunk az eddigi tapasztalatokat, a 4., 5. cikkelyt, a NATOkonszenzusos döntést érdemes megvizsgálni, és akkor hogyan t udjuk teljesíteni ezeket a kéréseket. De eddig még semmilyen hátrány nem történt ebből adódóan. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Nyitray András úr, a Fidesz képviselője. NYITRAY ANDRÁS (Fidesz) : Köszönö m. Nos, folytatván az előbbi hozzászólásomat két percekre bontva: itt már részben Keleti úr hozzá is kezdett, és elnézést, hogy ezt mondom, de körülbelül sejtem, hogy mit fog majd mondani, amikor folytatja azt a mondatot, tehát hogy minek tekintsük azt a h elyzetet, amikor Magyarország területe fölött, mondjuk, repülőgéppel átszállítanak néhány hadosztályt, és ezzel kvázi megtámadnak egy másik országot.
