Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. szeptember 9 (84. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
214 DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt E lnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kicsit feszélyezve érzem magam, lassacskán 1949ben találom magam az előbbi felszólalások kapcsán, és lassacskán már nem tudjuk, hogy miről szól ez az előterjesztés, ami előttünk fekszik, de azért megpróbálok tárgyilagos len ni, és arról az önálló indítványról beszélni, amit Keleti György, a honvédelmi bizottság elnöke nyújtott be a parlament elé. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez ugye nem másról szól, mint arról, hogy az alkotmány szabályozza a magyar katonák külföldi szerepváll alását, valamint a Magyarország területén áthaladó, innen kiinduló különböző fegyveres erőknek a hatásköreit, ki dönthet arról, hogy magyar katonák külföldre menjenek, ezek milyen eljárásjogi kötelezettségekkel terheltek, a parlamentnek milyen arányában ke ll erről döntenie, és mi a kormány szerepe ebben a kérdésben. Ezt természetesen az előbb már sokat emlegetett 1949. évi XX. törvény, azaz a Magyar Köztársaság alkotmánya szabályozza jelen pillanatban. Valóban, a rendszerváltás óta eltelt néhány év, és azót a Magyarország a NATO, az Északatlanti Szövetség tagja lett, továbbá azt se felejtsük el, hogy jövőre Magyarország teljes jogú tagja lesz az Európai Uniónak, és az Európai Unió pont 2004ben, tehát jövőre kívánja fölállítani a gyors reagálású hadtestét, a melynek valószínűleg magyar katonák is tagjai lesznek, és valószínűleg pont ebből a tényből fakadóan olyan szabályozásokat kell majd rájuk alkalmazni, ami jelen pillanatban nem gyakorlat Magyarországon, se a parlamentnek, se a kormánynak jelen pillanatban még nem okoz fejtörést. (16.30) De konkrétan miről is szól ez a javaslat, amelynek szerzője Keleti elnök úr? Arról szól, hogy az alkotmány idevonatkozó szakaszát, elsősorban a 19. §t változtassuk meg, és elsősorban azt szabályozza, hogy nemzetközi szerződ ésből eredő szövetségesi feladatok ellátásával van összefüggésben, egy ilyen új szakaszt akar behozni, melyben a legközelebbi ülésnapra kell előterjeszteni a parlamentben azt a kérdést, hogy erről döntsön az Országgyűlés. Ehhez még hozzá szeretném tenni, h ogy a javaslat szerint ez a jelen lévő képviselők többségének igen szavazatával történne meg. Tehát megváltoztatná a jelen pillanatban érvényes azon kétharmados szabályt is, amely a mostani parlamenti létszámot és felállást tekintve az ellenzéknek arra ad lehetőséget, hogy érdemben befolyásolja a magyar katonák külföldre küldésének a tényét. Alapvetően jól tudjuk azt, hogy ez egyrészt politikai kérdés is. Magyarországon 1990 óta a civil kontroll, úgy gondolom, teljes mértékben megvalósul a honvédség felett, ami egyébként természetes, demokráciában működő dolog, és ezen a jövőben sem kell változtatni. Egyébként maga az előterjesztés sem konkrétan erre vonatkozik, de a mindenkori ellenzék jogosítványait csökkenti abban a vonatkozásban, hogy érdemben beleszólás a lehessen magyar katonák külföldre küldésében. Óriási nagy probléma ezzel az előterjesztéssel kapcsolatosan, és engedjék meg, hogy erről beszéljek, hiszen itt már az előbb főleg Mécs Imre úr szájából elhangzott, hogy mint tudjuk, a kormány, pontosabban az igazságügyminiszter beterjesztett egy alkotmánymódosításra vonatkozó indítványt, de ezt majd akkor fogja tárgyalni a tisztelt parlament, amikor vélhetőleg ennek az előterjesztésnek a részletes vitájára fog sor kerülni. Tehát elég furcsa, faramuci helyzet ben vagyunk, kivéve, ha addig az előterjesztő a most kezünkben lévő alkotmánymódosító indítványát nem vonja vissza, tehát kénytelenek vagyunk erről beszélni. Visszatérve tehát az eredeti gondolatmódhoz: az a problémánk ezzel az előterjesztéssel, hogy több helyen meglehetősen pontatlan és pongyola megfogalmazást tartalmaz. Már többször szóvá tettük, hogy nem számol azzal - úgy tűnik, mostanában a kormánynak, illetve különböző szocialista előterjesztőknek nem okoz ez problémát , hogy a nemzetközi szerződés n em mindig egy nemzetközi szervezet által létrehozott szerződésre vonatkozik. Tehát nemcsak a NATOról, nemcsak az Európai Unióról, az ENSZ Biztonsági Tanácsáról van itt szó; egy nemzetközi szerződés két vagy több állam között létrejött szerződés, tehát itt alapvetően pontatlanság nemzetközi szerződést emlegetni. Szerintünk ezt a kört konkretizálni kell az előbb elhangzott nemzetközi szervezetekre.
