Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Az adózás rendjéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - FARKAS IMRE (MSZP):
2113 ilyen általánosságokban megfogalmazott dolog, hiszen itt a pénzügyminiszter valójában nem határozza meg, hogy milyen tájékoztatást kérhet az adózókról, nincs konkretizálva, így a törvényjavaslatnak ebben a formájában bármilyent kérhet. Melyik adózóról kérhet a pénzügyminiszter tájékoztatást? A javaslat írja le, ho gy bármelyikről. És máris ott tartunk, hogy az összes adózó összes adata a pénzügyminiszter rendelkezésére állhat - törvényesen. Ügyes. (19.10) Minek bajlódni az adatmentéssel? Csak belekötnek. Nem kell az a bizottság, az a vizsgálóbizottság! Ugyan! Sokkal jobb egy kiskaput nyitni, ez már bevált néhány helyen, ebből lett már pénzmosás és sok minden más probléma. Tehát úgy gondolom, itt is folytatni kell ezt az önmérséklést, és kérem képviselőtársaimat, hogy fogadják el ezt a módosító javaslatot, amely az er edeti ajánlásban a 2. pont alatt jelent meg. Igaz, hogy nem támogatta az előterjesztő, de úgy gondolom, hogy képviselőtársaimon még sok múlhat ebben a tekintetben. Úgy gondolom, érdemes odafigyelni arra is, hogy az ajánlás is milyen finoman fogalmaz ezzel kapcsolatban. Korábban ez nem volt ilyen határozottan kimondva, de gyakorlatilag az előző törvények, az előző módosítások is foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de ebben a formában vagy majdnem pontosan ebben a formában a 2003as költségvetéssel kapcsolatos mó dosítások alkalmával jelent meg ez a módosítás. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Köszönöm szépen, elnök úr. Majd folytatom egy másik hozzászólással. ELNÖK (Harrach Péter) : Megadom a szót Farkas Imre képviselő úrnak, MSZPfr akció. FARKAS IMRE (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én az ajánlási pontok szerint az 5482/34es ajánlás 13. és 21. pontjához szeretnék hozzászólni, majd pedig, ha lesz idő, akkor a 2. ajánlási ponthoz. Megmondom őszintén, nem a helyes írási hibákat szeretném korrigálni, hanem ennek kapcsán néhány, általam tartalmi kérdésnek vélt ügyet szeretnék felvetni, amit majd holnap délig meg fogok erősíteni kapcsolódó módosító javaslatokkal is. A törvény 27. §ához szeretnék kapcsolódni. Úgy gondo lom, hogy ennek az adózás rendjéről szóló törvénynek a legfontosabb eleme az adóhatósági adómegállapítás intézményének a bevezetése. Ez a legfontosabb kérdés, és azt kell mondani, hogy ez az adózók számára, több százezer ember számára rendkívül kedvező meg oldást jelent, hiszen nem kell bíbelődniük az adóbevallás elkészítésével. Úgy gondolom, hogy ez a munkáltatók számára is kedvező megoldás lehet. Már látom magam előtt a munkáltatókat, akiknek egy része azt fogja javasolni a dolgozójának, hogy kérjen adóhat ósági adómegállapítást, mert akkor nekik sem, mármint a munkáltatónak sem kell megcsinálni ezt az adóbevallást, majd az APEH fogja ezt elkészíteni. Mondhatni, hogy örülni fognak a munkáltatók ebben a helyzetben, ugyanakkor érzek a törvényben olyan problémá t, amelyik számukra veszélyeket is rejt; mindjárt mondanám is. A tervezet 172. § (13) bekezdésében elő van írva: az adatszolgáltatásra kötelezett az adóhatósági adómegállapításhoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségét ha nem teljesíti, 300 ezer fori ntig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ez tehát akkor van, ha a munkáltató rossz adatot fog megadni a munkavállalójának, illetve az APEHnek, és ez alapján történik az adóhatósági adómegállapítás. Ennél kisebb bírságot kell fizetni, ha a munkáltató ké szíti el a dolgozó adóbevallását, mert akkor csak 200 ezer forint a büntetés. Ha ez igaz, akkor felmerül az a kérdés, hogy miért kell a munkáltatót ebben a tekintetben megkülönböztetni, hiszen neki mind a kétszer egy adatszolgáltatási kötelezettségnek kell megfelelni. Én úgy gondolom, elvárható a törvénytől, és nem rontja a 2728. § logikáját - amelyik felsorolja, hogy most már mi minden adómegállapítási lehetőség lehet, és kik csinálhatják milyen esetben , ha szerepelni fog ennek a törvénynek a 27. §ában az is, hogy a dolgozó, a munkavállaló nyilatkozik arról, hogy az adóhatóságtól fogjae majd kérni az adómegállapítást. Ha ezt kéri, és igaz, nem
