Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2089 jelent, hogy mindenki egyformán igényt formálhat arra, hogy emberi méltóságát mások tiszteletben tartsák. Amik or erről a jogról törvényt alkotunk, arra kell törekednünk, hogy világosan meghatározzuk a jogosultak és a kötelezettek körét, a jog pontos tartalmát, és megfelelő szabályokat alkossunk a jog megsértőivel szemben igénybe vehető eszközökről. A társadalomban meglévő esélykülönbségek megszüntetése ezzel szemben nem elsősorban jogalkotási kérdés, lévén az esélyegyenlőség nem jog, amelynek megsértőjével szemben fel lehet lépni, hanem társadalmi cél, amely konkrét, elsősorban állami programok végrehajtásával érhe tő el. A társadalom közös felelőssége az, hogy az objektíve meglévő hátrányok kitartó, az állami és a civil szférát egyaránt megmozgató munkával csökkenthetők legyenek. A törvényjavaslat ezért az esélyegyenlőség tárgykörében arra törekszik, hogy olyan kere tszabályozást adjon, amely alkalmas arra, hogy az e célra meglévő és a jövőben rendelkezésre álló források a lehető leghatékonyabban legyenek felhasználhatók. Tisztelt Országgyűlés! Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény javaslat kétéves előkészítői munka eredményeként készült el. A javaslat a hátrányos megkülönböztetés visszaszorítása, valamint az esélyegyenlőség elősegítése érdekében - különös tekintettel a Tanács 2000. június 29i 2000/43. számú EKirányelvére a személy ek közötti faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének végrehajtásáról, valamint a Tanács 2000. november 27i 2000/78. számú EKirányelvére a foglalkoztatási és munkahelyi egyenlő bánásmód általános kereteinek a létrehozásá ról - egységes elvek szerint szabályozza újra az antidiszkriminációs joganyagot. A törvényjavaslat kiindulópontja, hogy a hatályos antidiszkriminációs szabályozás nem kellően hatékony, nem szolgálja a kívánt mértékben a hátrányos megkülönböztetés visszaszo rítására, valamint az esélyegyenlőség kiterjesztésére való törekvéseket. A kormány álláspontja szerint a jogsértésekkel szembeni fellépés és az állami esélyegyenlőségi programok összehangolása egy új, egységes törvény elfogadásával lehet a legcélravezetőbb . A törvényjavaslat abból indul ki, hogy az egyenlő bánásmód érvényesítési feltételeinek megteremtése, különösen az ehhez szükséges jogszabályok megalkotása, megfelelő intézmény- és szankciórendszer létrehozása és működtetése az állam felelőssége. A közöss égi jog vonatkozó irányelvei értelmében nemcsak az állami és önkormányzati szervek és intézmények működése során kell érvényesülnie a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, az államnak az is kötelessége, hogy a nyilvános magánjogi jogviszonyokban is kikény szerítse az egyenlő bánásmód követelményét. Ez természetesen nem vezethet az önrendelkezési jog, a személyhez fűződő jogok és a magánszféra sérelméhez. A törvényjavaslat az egyenlő bánásmód tekintetében kettős célt tűzött maga elé: egyfelől a hatályos ágaz ati törvényekben örvendetesen nagy számban meglévő antidiszkriminációs rendelkezések koherenciájának megteremtését, mivel meggyőződésünk, hogy a fogalmi tisztázatlanság, az eltérő mélységű és minőségű szabályozás nagyban megnehezíti a jogsértésekkel szembe ni fellépést; másfelől ugyanakkor számos életviszonnyal kapcsolatban ma nem írja elő jogszabály a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, ezt a hiányosságot pedig az egységes antidiszkriminációs törvénynek mindenképpen orvosolnia kell. A javaslat a jelenleg i s hatályos antidiszkriminációs joganyag által használt, a diszkrimináció egyes megnyilvánulási formáit felsoroló taxációt kibővíti, és így tiltani javasolja a nem, faji hovatartozás, bőrszín, nemzetiség, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, any anyelv, fogyatékosság, egészségi állapot, vallási vagy világnézeti meggyőződés, politikai vagy más vélemény, családi állapot, anyaság - vagy terhesség - vagy apaság, szexuális irányultság, nemi identitás, életkor, társadalmi származás, vagyoni helyzet és e gyéb helyzet, tulajdonság vagy jellemző alapján történő hátrányos megkülönböztetést. A törvényjavaslat egyértelmű fogalommeghatározásokat ad a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggő társadalmi jelenségekre, és ennek keretében - az irányadó közösségi irán yelvekkel összhangban - megkülönbözteti a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát. Ezzel egy igen
