Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 27 (99. szám) - Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2090 jelentős probléma, a látszólag semleges, de egyben diszkriminatív magatartások szankcionálása is megoldhatóvá válik. Emellett - az irányelvekre is fi gyelemmel - a javaslat a jogrendszer egészére kiterjedő igénnyel az egyenlő bánásmód követelményének részelemeként rögzíti a hátrányos megkülönböztetésre adott utasítás, a zaklatás, jogellenes elkülönítés, valamint a megtorlás tilalmát is. Tisztelt Országg yűlés! Az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos jogalkotás csak akkor kellően hatékony, ha biztosítja, hogy a jogsérelmet szenvedettek olyan eljárásokat tudjanak indítani, amelyek eredményeként sérelmük ténylegesen orvoslást nyer. Az eljárási rendel kezések kidolgozásakor különösen hasznosak voltak a jogvédő szervezetekkel folytatott konzultációk, és örömünkre szolgált, hogy a civil szervezetek észrevételeit beépíthettük a javaslatba. A hátrányos megkülönböztetés elleni jogi fellépés egyik sarkalatos pontja a bizonyítási kötelezettség telepítésének kérdése. Éppen ezért tette az európai közösségi jog a tagállamok kötelezettségévé a hagyományos bizonyítási kötelezettség megfordítását akkor, ha a sérelmet szenvedett fél a jogsértést valószínűsíti. A 97/80 . számú EK, a 2000/43. számú EK- és a 2000/78. számú EKirányelv valamennyi ott felsorolt csoporttal kapcsolatos antidiszkriminációs eljárásban a bizonyítási kötelezettség megfordítását írja elő a tagállamok számára. (17.10) A bizonyítási kötelezettség a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó valamennyi eljárásban megfordulna, azaz a jogaiban sértett fél bizonyítaná, hogy őt hátrány érte, és rendelkezik az antidiszkrimináció alapjául szolgáló tulajdonsággal, a jogsértőt terhelné viszont annak bizon yítása, hogy a törvényben szereplő tilalmakat megtartotta, vagy azokat az adott jogviszonyban nem volt köteles megtartani. A bizonyítási kötelezettség azonban a vonatkozó irányelvekkel összhangban nem fordulna meg természetesen a büntetőeljárásokban, illet ve értelemszerűen azon eljárásokban, amelyekben a tényállás feltárása valamely hatóság feladata. A törvényjavaslat lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést. Ezt azért tartom különösen jelentősnek, mert a személyeket egy közösséghez való tartozásuk ált al érő sérelmekkel szemben végre egyértelmű szabályozás által lehet majd fellépni. A hatályos eljárási szabályok szerint csak olyan személy indíthat peres eljárást, akinek jogát vagy jogos érdekét az adott intézkedés sérti. A javaslat szerint a hátrányos m egkülönböztetést szenvedett csoport nevében - a sérelmet szenvedett személyek rendelkezési jogának sérelme nélkül - a hatáskörrel rendelkező állami, továbbá társadalmi és érdekképviseleti szervezetek jogosultak a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése v agy az azzal okozott hátrány orvoslása érdekében fellépni. Ezek a szabályok teljes mértékben megfelelnek a 2000/43. EK és a 2000/78. EK irányelvek előírásainak. Tisztelt Országgyűlés! Az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőségről szóló törvényben foglalt re ndelkezések hatékony érvényesítéséhez és az új feladatok ellátásához szükség van az intézményrendszer megerősítésére is. Erre kötelezi a jogalkotót a vonatkozó irányelv is. A 2000/43as EK irányelv 13. cikke szerint a tagállamok kötelesek létrehozni egy va gy több olyan testületet, amelynek feladata a faji vagy etnikai hovatartozástól független, egyenlő bánásmód elvének megvalósítása. A kormány hosszas mérlegelés után a bírósági és az ombudsmani jogérvényesítés mellett a gyorsabb és egyszerűbb közigazgatási jogérvényesítés megteremtésére és az egyenlő bánásmóddal foglalkozó új központi közigazgatási intézmény létrehozására tett javaslatot. Ebben a szervezeti formában láttuk megoldhatónak azt, hogy gyors és a jogsértőkkel szemben megfelelő szankciókat alkalmaz ni tudó szerv jöjjön létre. A törvény meghatározná az új közigazgatási szerv - vagy más néven hatóság - feladatait és eljárásának garanciális szabályait, míg jogállását, szervezetének és működésének részletszabályait a kormánynak az alkotmány 40. §án alap uló szervezetalakítási szabadságával összhangban, hasonlóan több más országos hatáskörű szervhez, a törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rögzítené. Az új szerv feladatköre igen sokrétű lenne. Egyebek közt a közérdekű igényérvényesítés jog a alapján e törvény rendelkezései szerint peres és nemperes eljárásokat kezdeményezne a jogaiban sértett személyek és csoportok jogainak védelmében, továbbá véleményezné az egyenlő bánásmódot
