Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2015 a problémát, és az erőteljesebben veszélyeztetett jogtárgynak, ha kell, a jog eszközével, ha kell, urambocsá, még a büntetőjog eszközével is megpróbáljon segítséget ny újtani. Most egy ilyen kísérletről van szó. Hogy ez hova fog vezetni, azt majd a tisztelt Országgyűlés fogja eldönteni. De a nagyon hosszú vita során nem hallottam még javaslatokat. Eddig csak nagyon finoman, szakmailag is tényleg magas színvonalon megfoga lmazva, ellenvélemények kifejtésének a sorozatáról volt szó, de önök is tudják, hogy a jelenlegi jogi szabályozás nem jó, és nem vázolták még fel azt a kivezető utat, amit önök jónak tartanának - ezt várjuk, és ezt kérjük. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach P éter) : Fodor Gábor kért szót két percben. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : A magam részéről az előbb már összepakoltam, úgy éreztem, hogy már minden érvet elmondtunk egymásnak, de Csákabonyi képviselőtársamnak ez a befejező mondata mégis arra ösztökélt, hogy egy u tolsó megjegyzést tegyek. Nem, vita van köztünk ebben a kérdésben. Nem gondoljuk azt, hogy a jelenlegi szabályozás rossz, tehát ezt nem jól értelmezi, képviselő úr. A vita itt arról szólt, hogy azt gondoljuk, nekünk az a meggyőződésünk, hogy a jelenlegi jo gi szabályozás is minden lehetőséget megad arra, hogy fellépjünk a gyűlöletbeszéddel szemben, a faji, a vallási és a nemzeti alapon történő kirekesztéssel szemben. Ez nem történik meg, de azért nem történik meg megfelelő számban, megfelelő mértékben, mert a különböző szervek és szervezetek nem alkalmazzák az egyébként már létező jogszabályokat, az adott lehetőségekkel nem élnek. Ez az egyik vita közöttünk. A másik, azt mondja a képviselő úr, hogy nem teszünk javaslatokat: dehogynem teszünk javaslatokat! Elm ondtuk, hogy először is, bizony rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök, vagyis a kormánynak, ha úgy ítéli meg, hogy ez a helyzet tarthatatlan, akkor alaposan meg kell vizsgálnia azt, hogy miért nem éltek eddig a rendelkezésre álló eszközökkel a megfelel ő szervezetek. Történt ilyen vizsgálat? Nem történt. Részünkről ez egy javaslat, hogy meg kell vizsgálni, és lépni kell ebben az ügyben. Másodsorban az is egy javaslat a részünkről, és az SZDSZ nagyon határozottan emellett van, mint elszánt híve, ha úgy te tszik, a szólásszabadságnak, és elszánt ellenfele a gyűlöletbeszédnek, hogy a politikai élet és a közélet szereplőinek saját magatartásukkal, állásfoglalásaikkal, kinyilatkoztatásaikkal mintát kell mutatniuk arra, hogyan kell elkülöníteni a gyűlöletbeszéde t alkalmazókat, a gyűlöletbeszéddel élőket, hogyan kell velük szemben fellépni, hogyan kell világossá tenni azt, hogy ez elfogadhatatlan a magyar demokrácia és a Magyar Köztársaság számára. Az SZDSZ ebben egyébként mindig elkötelezett volt, ezután is az le sz, és azt gondolom, közösen kell nagyon határozottan fellépni ebben az ügyben, hogy ne legyen kétsége a választópolgároknak annak kapcsán, hogy vane olyan párt, amelyik bármilyen módon, nyíltan vagy hallgatólagosan támogatja az ilyen gyakorlatot. (Az eln ök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Azt gondolom, ez is világos és határozott javaslat a részünkről. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ padsoraiban.) (17.20) ELNÖK (Harrach Péter) : Herényi Károly következik. HERÉNYI KÁ ROLY (MDF) : Köszönöm szépen. Csákabonyi képviselő úr azt mondja, hogy nincs javaslat. Én is tettem egyetkettőt a magam hozzászólásában, de mondanék egy olyat, ami talán egy egészen más síkra vagy mezőbe terelné a megoldási kísérletek sorát. Ha a gyűlöletb eszéd fogalmát, meghatározását, kezelését kivennénk a politikai mezőből, merőben más helyzet állna elő. Ha a Himnusz alatti, oda nem való megnyilvánulásokat nem úgy minősítenénk, hogy ez szélsőjobb vagy szélsőbal, hanem
