Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
2010 Köszönöm szíves figyelmüket. ELNÖK (Harrach Péter) : Kétperces felszólalások következnek. Először Gusztos Péternek adom meg a szót. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csákabonyi Balázs föltette a kérdést, hogy mit csináljon a kormány, ha nem törvényt alkot, és azt mondta, hogy utolsó eszközként a büntetőjoghoz mint a nevelés egyik fontos eszköz éhez is kell nyúlnia. Utoljára szeretnék idézni az ominózus cikkből, még egyszer mondom, azért, mert azt gondolom, hogy mindannyiunk számára - nem képviselőtársam kedvéért és nem is a jelen lévő képviselőtársaim kedvéért teszem ezt természetesen, hogy idéz ek - ez nagyon fontos írás ebben a tárgykörben. Nemcsak a tartalma miatt, hanem amiatt is, hogy ez a két, mindannyiunk által minden bizonnyal tisztelt, nagyon okos ember, akik a köztársaságért sokat tettek az elmúlt egy évtizedben, közösen írták ezt a cikk et. Szóval, ők fölteszik a kérdést, Sólyom László és Kis János: “Mielőtt a törvényhozó a büntetőjog csak végső esetben alkalmazható fegyveréhez nyúlna, tisztázni kellene, valóban a végső határig jutottunke. Ezt nem bizonyíthatja a rasszista megnyilvánulás ok fölötti fölháborodás és elkeseredés, amit mi is érzünk. Melyek azok a kormányzati intézkedések, amelyek sorra csődöt mondtak, nem hagyva más választást, mint a börtönt? Feltártae a kormány a közösségek ellen irányuló uszítás, izgatás vagy gyalázkodás o kait, hogy ott kezdje a gyógyítást, egyáltalán szerkezetét, mértékét? A külföldi példák arról tanúskodnak, hogy a gyűlöletre uszításon túlterjeszkedő büntetőjogi védelemnek általában szimbolikus politikai funkciója van. Nálunk azonban pótcselekvésnek tűnik . Ha már az állam nem képes megoldást találni a tényleges társadalmi bajokra, legalább büntető tényállást alkot. Mindig botrányok, de feldolgozatlan és ki nem elemzett botrányok után kerül elő a büntetés ötlete. S ha a szigorú állami fellépés mellett azzal érvel a kormány, hogy eldurvult a közbeszéd, fel kell tenni a kérdést, vajon nem járulte hozzá ehhez a politikai küzdelmek alpári hangneme is, amelyben a politikai ellenfél és híveinek csoportja becsmérlése, megalázása, megrágalmazása mindennapossá vált. Nemde ez a szólásszabadság azon külön privilégiumának oltalma alatt történik, amelyet az Alkotmánybíróság azzal biztosított, hogy kimondta: a politikai közszereplők becsületének megsértése nem büntethető. Mindezek nyitott kérdések, a baj az, hogy továbbra is nyitva maradnak.” - mondják a szerzők, és azt gondolom, hogy ebben nekik teljesen igazuk van. Elnézést az időtúllépésért, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Herényi Károly következik, MDFfrakció. (17.00) HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm szépen a szót, eln ök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Csákabonyi Balázs képviselő úr hozzászólásában azt mondta, hogy nem jó a jelenlegi törvényi háttér. Ezzel részben egyetértenék, de azzal egészíteném ki, hogy nem tudjuk, milyen, hiszen nincs betartva. Ha be lenne tartva, a kkor tudnánk, hogyan működik, milyen hatásai vannak. Feltette a kérdést, hogy a kormány ebben a helyzetben mit tegyen, üljöne karba tett kézzel vagy valamit cselekedjen. Hát cselekednie kell! És a kormányban ott ül a belügyminiszter asszony, aki alá tarto zik a rendőrség, és a betartatás vagy a törvény hatályosulása érdekében rendkívül sok dolgot tehetne meg. Pontosan ezek a cselekedetek és ezek az aktivitások hiányoznak, és ezért minősítettük többen ezt a törvénymódosító javaslatot pótcselekvésnek. Azt szo rgalmaznám, hogy talán a jelenlegi hatályos törvény betartását kellene szorgalmazni, és utána megvizsgálni, hogy hova jutunk, milyen helyzet vagy állapot alakul ki.
