Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP):
2011 Nem szándékoztam hozzászólásomban úgy felosztani a parlamenti pártokat, hogy van három rend szerváltó párt és van az MSZP. Én csak arra próbáltam rávilágítani, hogy bizony a szólásszabadságról mint a demokrácia egyik alapeszméjéről talán másképpen gondolkozunk; talán van, aki fontosabbnak tartja, hogy ez érvényesüljön vagy hatályosuljon, és van, aki ezt kevéssé tartja fontosnak, illetve másokat helyez ennek elébe. Azt nagyon fontosnak tartom, hogy itt a parlamentben - és teljesen egyetértek a jobb- és a balközép demokráciavédő, intézményrendszervédő tevékenységével, amit Eörsi Mátyás képviselő úr mondott - van jó néhány olyan eset, amikor együttesen kellene olyan jelenségek ellen fellépni, történjen az akár jobboldalról, szélsőjobbról, akár szélsőbalról, ami indokolt lenne, és ami valóban az intézményrendszer védelmét jelentené. Ha ilyen kezdemény ezéseket tapasztalnánk vagy észlelnénk, ahhoz mi csatlakoznánk. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Fodor Gáboré a szó. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót. Csákabonyi Balázs képviselőtársam beszélt arról hozzászólásá ban, hogy mit vár el a társadalom tőlünk, és ez valóban lényeges szempont; szeretnék most erre kitérni. Nos, a társadalom valóban és jogosan azt várja el, tegyünk meg mindent azért, hogy legyen fellépési lehetőség a számára elfogadhatatlan megnyilvánulások kal szemben; de egyúttal a társadalom azt is joggal várja el tőlünk, hogy ez megfelelő jogi korlátok között érvényesüljön, az alkotmány keretei között, hiszen az alkotmány nem valami írott malaszt, nem valami fölöttünk lebegő, átláthatatlan valami, hanem n agyon is valóság. Ez jelenti a jogállamot, ez jelenti a demokráciát, az alkotmányos rend betartását, a törvények uralmát. A társadalom ezt is elvárja tőlünk, hogy a törvények uralmát és az alapvető emberi jogok tiszteletét garantálni tudjuk. Nem lehet, azt gondolom, pusztán a társadalmi elvárást mindenek fölé helyezni, hiszen egy politikusnak az a dolga, hogy ha úgy ítéli meg, hogy a társadalmi elvárás olyan irányba megy vagy olyan célokat tűz ki maga elé, amelyek számára nem támogathatóak, helytelenek, vit athatók, akkor vitassa azokat, és segítsen alakítani a társadalmi elvárásokat. Nyilván képviselőtársam is pontosan tudja, ha most szavazást rendeznénk arról, hogy a magyar társadalom támogatjae a halálbüntetést vagy sem, a magyar társadalom többsége a hal álbüntetés mellett foglalna állást. Mégsem javasolnám senkinek sem, hogy emellett érveljen, én magam küzdenék a leghatározottabban ez ellen, és ez is egy ilyen ügy. Azt gondolom, a társadalom nem tud mindent, nincs minden információ birtokában ezzel a kérd éskörrel kapcsolatban. Látnunk kell, hogy amikor a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltóság joga mint két alapvető emberi jog ütközik egymással, amikor kiállunk a véleménynyilvánítás szabadsága mellett, akkor az alapvető demokratikus jogok és a z alapvető demokratikus intézmények védelme mellett teszünk hitet. Az amerikai legfelsőbb bíróság egy ítéletében úgy fogalmazott, hogy bármilyen veszedelmesnek tűnhet egy vélemény, kijavításának eszköze a szemben álló gondolatok versenye. (Az elnök a cseng ő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) Nos, nekünk is ezt az alaptételt kell szem előtt tartanunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Csákabonyi Balázs következik. DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr . Herényi Károly képviselőtársamnak nagyon röviden, távirati stílusban: nagyon fontos a Szocialista Pártnak is a véleménynyilvánítás szabadsága, de fontos az embereknek az emberi méltósághoz való joga is. És itt van egy valódi konfliktus, amelynek
