Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ):
2004 Tehát rendkívül rossz emlékeinek vannak az izgatás beemeléséről. Van az uszítás szó, amit az Alkotmánybíróság is jóváhagyott, és amit a harmadik hatalmi ág, a bíróság nagyon pontosan szabályozott (Az elnök a csengő megkocogtatásával jel zi az idő leteltét.), és megfelelő módon kialakított, csak nem alkalmazták kellő mennyiségben. Köszönöm elnök úr. (Taps.) ELNÖK (Harrach Péter) : Eörsi Mátyás képviselő úrnak adom meg a szót tízperces felszólalásra. DR. EÖRSI MÁTYÁS (SZDSZ) : Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Ha a büntető törvénykönyvről tárgyalunk, amely érinti a véleménynyilvánítás szabadságának kérdését, akkor egy rendszerváltó ügyről van szó, rendszerváltó törvényt érintünk, ezért úgy érzem, hogy indokolt a különös óvatosság, hogy hogyan dönt az Országgyűlés. Én ezzel együtt nem tartom indokoltnak a vitának egy olyan beállítását, hogy itt egyik oldalon vannak a rendszerváltó pártok, és a másik oldalon van az MSZP. Más dologról van itt kérem szó. Itt arról van szó, hogy van egy nagyo n is létező társadalmi probléma, és van az egyik oldal, amelyik azt mondja, hogy a büntetőjog eszközeivel kell ezzel szemben fellépni, és a másik oldal - ide soroljuk mi is magunkat - azt mondja, hogy más megoldást kellene keresni, pontosan annak érdekében , hogy hatékonyan tudjuk ezeket az ordas eszméket visszaszorítani. (16.30) Megjegyzem, az SZDSZ miniszterei a kormányülésen nem támogatták ezt a javaslatot, ezért az SZDSZ joggal érzi úgy, hogy a magyar parlamentben és azon kívül nem a koalíciós lojalitás okán, hanem azt mondja el, amit erről a dologról valójában gondol. Bárándy Péter miniszter úr korábbi interjújában úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltáskor indokolt volt a vélemény- és szólásszabadságnak egy nagyon is sarkos, világos megfogalmazása, most pedig, mondta a miniszter úr, oda jutottunk, részben az ordas eszmék eltérése miatt, hogy akár korlátozhatjuk is bizonyos mértékig a szólásszabadságot. A mai expozéjában a miniszter úr azt mondta, hogy meg kell az embereket védeni azért, hogy ebben az orsz ágban ne kelljen félni. Amikor ezt mondta a miniszter úr, eszembe jutott egy nagy magyar filozófus és politológus, Bibó István, mindannyian ismerik a tőle származó idézetet, hogy demokrata az, aki nem fél. De ennek az idézetnek van egy folytatása, és szere tném önökkel ezt megosztani: “Demokratának lenni mindenekelőtt annyit tesz, mint nem félni. Nem félni a más véleményűektől, a más nyelvűektől, a más fajúaktól, a forradalomtól, az összeesküvésektől, az ellenség ismeretlen, gonosz szándékaitól, a lekicsinyl éstől, és egyáltalán mindazoktól az imaginárius veszedelmektől, amelyek - még egyszer, Bibó István szavai - azáltal válnak valódi veszedelemmé, hogy félünk tőlük. A félelem, a veszély állandó érzésében szabállyá vált mindaz, amit az igazi demokráciák csak az igazi veszély óráiban ismernek: a közszabadságok megkurtítása, a cenzúra, az ellenség bérenceinek, árulónak a keresése, a mindenáron való rendnek vagy a rend látszatának és a nemzeti egységnek a szabadság rovására való erőltetése.” Mit mond nekünk tehát Bibó István? Azt mondja, hogy miközben Bárándy miniszter úrnak igaza van abban, hogy az embereket meg kell védeni, hogy ne kelljen félni ebben az országban, ezért a legfontosabb értékeinket, a legfontosabb eredményeinket, a demokrácia legfontosabb eszméjé t, így a szólásszabadságot nem szabad korlátozni. Ezzel együtt, tisztelt Országgyűlés, én értem ezt a gondolatot, és azonosulok vele. Ha ebben az országban emberek félnek, akkor meg kell őket védeni. De nem igaz ez más területeken is? Nem értünk egyet abba n, hogy mindenkit, aki ebben az országban elesett, nincs munkája, meg kellene védeni, munkát kellene adni mindenkinek? De ez azt jelentie vajon, hogy ha egy gyárat bezárnak, akkor államosítjuk azért, hogy az embereket ott tudjuk tartani, ahogy ez nagyon r égen, a rendszerváltás előtt történt? Nem ezt csináljuk, tisztelt képviselőtársaim, hanem mindent megteszünk
