Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1994 és elítélik azokat a véleményeket és azokat a politikai akciókat, amelyek egyes nemzeti, faji, vallási csoportok ellen uszítanak gyűlöletre. Azt gondolom, nem abban van vita közöttünk, hogy mi az álláspontunk a rasszizmussal és a gyűlöletkeltő beszéddel kapcsolatban. Bárándy Péter miniszter úr azt mondja, hogy az egyes csoportok elleni gyűlöletkeltéssel szemben akar fellépni a kormány akkor, amikor beterjeszti ezt a törvényjavaslatot. Idézi a miniszter úr a kormányprogramot, amiben nagyon helyesen szerepel az a kitétel, hogy a kormány a félelmek nélküli életet akarja megteremteni, és a kormány nem tűri a kirekesztést. Nem az elveken, nem a célokon vitatkozunk. Azt gondolom, ezek az előbb citált fordulatok a kormányprogramból a kormányprogram azon kevés pontja közé tartoznak, amelyeket az ellenzéki képviselők is szívfájdalom nélkül el tudnak fogadni. Nem az elveken, nem a célokon vitatkozunk, hanem azon, hogy ez az eszköz, amit most javasol a kormány, megfelelő, alkalmas eszköze, vagy sem. Egy korábbi kétperces hozzászólásomban már elkezdtem sorolni, hogy melyek ezek a kiváltó okok, amelyek nagyon sokunkat zavarnak a kö zéletben, és amelyek nagyon sok választópolgárt is mélységesen bántanak, és megalapozzák azt a közhangulatot, ami miatt a kormány is úgy érzi, hogy fel kell lépnie törvényalkotással ebben az ügyben. Hiszen látjuk a futballstadionokat, ahol a színes bőrű já tékosokat meghuhogják, vagy esetleg lecigányozzák; látjuk a folyamatos zsidózást; halljuk azt, hogy a futballstadionokban éneklik, hogy indul a vonat Auschwitzba. És láttunk még sok minden mást: láttunk köztereken rendezett rendezvényeket, ahol megjelennek emberek, akik másokat tojással, almával, rosszabb esetben kővel, üveggel dobálnak, megpróbálják beléjük fojtani a szót, és eközben, nem mellékes kísérő jelentésként, folyamatosan hazaárulóznak, zsidóznak és cigányoznak. Látjuk ezeket a jelenségeket, és ez ek valamennyiünket bántanak. De nincsen igazuk, képviselőtársaim, amikor azt mondják, hogy a hatóságok nem léphetnének fel ellene. Nincsen igazuk, hiszen még egyszer mondom: gondoljuk csak el, ha bármelyikünk kimegy az utcára, tojással dobál, és ott á ll, kimegy most Szabó Zoltán képviselőtársammal vagy esetleg hármasban bárkivel az ellenzéki oldalról, és elkezdünk tojásokat dobálni, és arra jár egy rendőr, mentelmi jog ide vagy oda, tudni fogja, hogy mi a dolga ebben az esetben. Miért van az, hogy azok kal szemben, akik eközben még zsidóznak és cigányoznak is, a magyar rendőrség nem tudja, hogy mit kell tenni? Miért van ez, tisztelt képviselőtársaim? Vajon azért, mert rossz a törvény, vagy valami másért? Vajon egy törvénymódosítás megoldjae ezt a helyze tet? Tudni fogjáke ezek után az eddig bizonytalankodó hatóságok, hogyan kell fellépniük ezekben az ügyekben? Meggyőződésem szerint nem. Egyetértek azokkal, akik arról beszélnek, hogy a visszájára fordulhat ez a most eltervezett, egyébként nemes célokból i ndíttatott szabályozás. Az én meggyőződésem az, hogy a magyar társadalomnak pontosan azokban a csoportjaiban, amelyek úgy érzik, hogy a verbális vagy a verbálison keresztül megjelenő fizikai fenyegetettség állapotában kénytelenek élni, kelt ez a javaslat t úlzott, indokolatlan várakozást. Nem fogjuk tudni egy ilyen törvényjavaslattal az ő félelmeiket eloszlatni, nem fogjuk tudni az ő ilyen irányú igényeiket kielégíteni - ezzel biztosan nem. (15.50) Ugyanis ez a most javasolt szabályozás nem véd ezekkel az im ént említett jelenségekkel szemben. A futballstadionban megjelenő, 2szer 3 méteres lepedőre festett karikatúra, a huhogás vagy az indul a vonatozás ezek után sem lesz büntetőjogilag megfogható. Ha a rendőrség és más hatóságok ugyanúgy nem lépnek föl akkor sem, amikor alapjuk lenne rá, akkor ezek után sem fognak fellépni, hiába változtatunk mi a törvényen. Kérdéseim lennének. Ha elfogadjuk ezt a törvényt, lehete néven nevezni például a náci beszédet? Leszneke esetleg olyan perek, amikor valamelyikünk azt mondja egy nyilas szövegre, egy náci beszédre, hogy az nyilas szöveg, náci beszéd, és majd ezért beperelik? És akkor mit fognak mondani azok, akik most támogatták ezt a törvényjavaslatot? Mi lesz a pártokkal a választási
