Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ):
1995 kampányban, amikor egymást mint cso portot folyamatosan meglehetősen éles és minősítő kritikával illetik? Kérdezem: mi lesz néhány egyházi emberrel? Mi lesz azoknak a felekezeteknek a papjaival, akik a szószékről néha olyan gondolatokat mondanak el - a maguk logikájában, a maguk hitében egyé bként lehet, hogy teljesen helyénvaló módon , hogy azok az emberek, akik ahhoz a vallási közösséghez tartoznak, valamiben mások? Lesznek majd olyan perek, amelyek erre azt mondják, hogy ott az a pap azt mondta, hogy az ő vallása, az ő vallási felekezete f elsőbbrendű, a többi alsóbbrendű. Ilyen pereket akarunke? Ezeke azok az ügyek, amelyek biztosítják majd a gyűlöletbeszéd visszaszorítását? Mert ez a javaslat, tisztelt képviselőtársaim, alkalmas lesz majd például arra, hogy mondvacsinált pereket lehessen indítani ilyen ügyekben. Ez pedig mindenképpen kontraproduktív. Mi történik akkor, ha az Alkotmánybíróság korábbi döntéseinek megfelelően, azok logikájából következően azt mondja, hogy nem alkotmányos ez a szabályozás? Azt gondolom, hogy ez az a kockázat, amit nem lenne szabad elvállalnia, felvállalnia a kormánynak, hiszen a büntetőperekkel a rasszista beszéd nem kiszorítható a nyilvánosságból. Hiszen tudjuk, hogy számos olyan politikustársunk van, akik kódolt rasszista beszédet használnak, és ez a kódolt beszéd nem lesz büntethető ezután sem. Mindaddig, amíg ez így van, a rasszista beszéd jelen lesz a közéletben, büntetőjogi eszközökkel valószínűleg nem visszaszorítható. Még egyszer felteszem a kérdést: mi lesz akkor, ha az Alkotmánybíróság azt mondja erre a törvényre, hogy alkotmányellenes? Vajon nem kapnake bátorítást egy ilyen esetben azok, akik előszeretettel élnek a nem is annyira kódolt, gyűlöletkeltő beszéddel? Vajon nem csökkenneke a politikai eszközeink? Nem leszneke korlátozottabbak a politikai eszközeink abban a harcban, amiben vissza akarjuk szorítani a gyűlöletkeltő beszédet? Vajon nem inoge meg sokak bizalma a köztársaság alkotmányában, ha valamilyen helyzet folytán úgy vélik értelmezni ezt a történést, hogy azok szenvedtek az Alkotmánybíró ságban vereséget, akik vissza akarták szorítani a gyűlöletkeltő beszédet? Nekik nehéz lesz majd elmondani, hogy itt csak az eszköz volt rossz. Ők sokan úgy fogják látni, hogy az a cél lehetett adott esetben alkotmányellenes. Ezek mindmind olyan veszélyek, amelyekre gondolnunk kell. A konkrétumokra még egy picikét visszatérve: amikor Kis János Sólyom Lászlóval ír közösen hosszú cikket arról, hogy minden bizonnyal alkotmányellenes ez a javaslat, és a kormánynak nem lett volna szabad ezt így beterjeszteni, ak kor mindannyiunknak el kell gondolkodni, hiszen két olyan emberről van szó, akik viszonylag ritkán publikálnak közös cikkeket, és azt gondolom, a véleményükre politikai hovatartozástól függetlenül valamennyien adunk, ha komolyan vesszük a feladatunkat. Mit írnak ők? Azt írják, hogy a 269. §ban megfogalmazott gyűlöletre uszítás tényállása nem üres. Amikor a futballstadionban az erőszak nem csupán közvetlenül fenyeget, hanem elszabadulva tombol, miközben az egyik szurkolótábor antiszemita rigmusokkal lelkesí ti magát, és gyalázza az ellentábort, amelyet a zsidókkal azonosít, nem szabad a garázdaság megállapítása mögé bújni. Ezekben az esetekben nem a törvény hiányzik, hanem az eltökéltség a törvény alkalmazására. Ezt pedig semmiféle jogszabálymódosítás nem fo gja pótolni. Azt is mondják: a jogrend ma is védi az emberi méltóságot a gyűlölködő beszéd okozta sérelemmel szemben akkor is, ha az nem minősül uszításnak. A sérelem okozója perelhető - írják , a pervesztes állításainak nyilvános visszavonására, kártérít ésre kötelezhető, a bíróság eltilthatja a sérelmezett tevékenység folytatásától. Igaz, Magyarországon még nincs kialakult gyakorlat arra, hogy a megsértett ember közössége tagjaként a közösségen esett sérelemért is perelje az elkövetőt. Keresetek egész sor ára lehet, lesz szükség, amíg tisztázódik, hogy mikor indítható per csoportot ért sérelem miatt, és ki lehet felperes az ilyen ügyekben. De a polgári jogi precedensek hiányát ismét csak nem lehet úgy pótolni, hogy a Btk.hoz nyúlunk hozzá - írja Sólyom Lás zló és Kis János ebben a cikkében. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az SZDSZ soraiban.)
