Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1989 másikat a polgári jog kategóriájába utalnók: akinek emberi méltóságát anélkül sértették meg, hogy életét, testi épségét, miegyebét veszélyeztették, az keresse az igazát a polgári bíróság előtt. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Hadd hívjam fel k épviselőtársaim figyelmét az idő betartására. Mindenki jelentősen túllépte a számára biztosított keretet. Gusztos Péter képviselő úr következik, szintén két percben. GUSZTOS PÉTER (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szabó Zoltán azt mondta, hogy az imént elhangzott érvek majdnem meggyőzték, csak egyetlenegy kérdés maradt, az, hogy miért nem lehet büntetőjogi oltalomban részesíteni az emberi méltóságot, és mit kezdjünk a hatóságokkal, amelyek nem lépnek föl ezek ellen a jelenségek ellen, amelyekről it t szó van. A kérdés visszájára fordítható. Eddig is megvoltak bizonyos jogszabályok, amelyek megfelelő alapot teremtettek volna arra nem egy hatóságnak, hogy ilyen ügyekben fellépjen, és mégsem tették meg. Mi a garancia arra, hogy ha a most születik egy tö rvény, akkor ezután a Magyar Köztársaság rendőrsége, ügyészsége, adja Isten, bírósága úgy fog eljárni ezekben az ügyekben, hogy az a köztársaság épülését, az emberi méltóság teljesebb védelmét szolgálja? Ha bármelyikünk kimegy az utcára, és tojással, kövek kel kezdünk el dobálózni, akkor egy arra járó rendőr tudni fogja, hogy mit kell velünk csinálni. Ehhez képest az elmúlt hónapokban azt láttuk ebben az országban, hogy ha valaki nemcsak tojásokkal és kövekkel dobálózik, hanem hozzá még, mondjuk, zsidózik, h azaárulózik és cigányozik is, akkor már nem tudja a rendőrség, hogy mit kell vele szemben csinálni. Kérdezem, hogy ha ez a törvényjavaslat megszületik, akkor tudni fogjae a rendőrség. Ezzel megteremtjüke ezt az alapot? Illetve majd később a normál felszó lalásban részletesen szeretném kifejteni, hogy a legfontosabb dolgokkal nem tud mit kezdeni ez a szöveg; a stadionokbeli huhogással, cigányozással, az “indul a vonat Auschwitzba” éneklésével ez a szöveg nem tud mit kezdeni. Ez alapján nem lesznek büntethet ők ezek a mindannyiunkat nagyonnagyon bántó cselekmények. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon László képviselő úré a szó, Fideszfrakció. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Normál felszólalá sra is jelentkeztem, de ebben a kétpercesben a vitának ahhoz az eleméhez szeretnék kapcsolódni, ami itt most a szabad demokrata képviselők és Szabó Zoltán szocialista képviselő úr között kibontakozott. Én azt gondolom, hogy Fodor Gábor teljesen világosan f ogalmazott. Azt mondta - és mondanivalójának ezzel a részével, és ezen kívül sok mindennel, amit elmondott, egyetértek , hogy a Btk. 269. §a most is alkalmas arra, hogy a büntetőjogilag megfelelően megragadható és üldözésre egyébként méltó magatartásokat büntetőjogilag üldözze, és azok elkövetőit megbüntesse. Ennek a törvénynek az érvényesülésével, a végrehajtásával van a baj - ezt mondta Fodor képviselő úr, és ebből valóban az a logika következik, hogy nem törvény alkotására van szükség, hanem valami más ra. A törvényalkotás pótcselekvés - ezt mondta Fodor képviselő úr, és ezzel egyetértek. Ezt azért mondom, mert Szabó Zoltán képviselő úr föltette azt a kérdést, hogy ha nem törvényalkotással, akkor mivel. Hát megmondta Fodor képviselő úr, és én is egyetért ek ezzel: a hatályos törvény maradéktalan alkalmazásával. Azért tartottam ezt fontosnak külön is hozzátenni, mert az a fajta szemléletmód, ami itt most ennél a törvénynél jelentkezik, más esetekben, más ügyekben is kibukik. Történik az országban valami, am inek nem lenne szabad megtörténnie, és aminek megvan a törvényes akadálya is, és van rá
