Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz):
1990 törvényes válasz. De mi ahelyett, hogy a törvény alkalmazását, végrehajtását sürgetnénk, elkezdünk arról beszélni, hogy nincs meg a megfelelő törvény, és új törvényt ke ll alkotni. Ez nem jó, félrevezető, nem helyes. Jelen esetben is bizonyos értelemben erről a problémáról van szó. Én tehát fontosnak tartottam, hogy ebben megerősítsem a Szabad Demokraták Szövetsége véleményét. Köszönöm. ELNÖK (Harrach Péter) : Szintén kétp erces felszólalásra jelentkezett Fodor Gábor képviselő úr, SZDSZ. DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Szabó Zoltán képviselőtársam két nagyon fontos és szerintem kitűnő kérdést tett fel. Nekem az az érzésem, hogy a második témakörben , amiről beszélt, most meg fogom győzni. A következő példát hadd mondjam el képviselőtársam számára. Hivatkoztam az 1989es Btk.módosításra. Emlékszünk rá, az a Btk. azt a célt szolgálta, hogy a kommunista rendszer védte a hatalmát, és fellépett mindenki ellen az izgatás címszó alatt, aki kritizálni merte politikailag a rendszert. Megjegyzem, amellett, hogy felléptek az ellenzékiek ellen, felléptek az egyszerű, a kocsmában véleményt kifejtő hétköznapi emberrel szemben is, egyúttal nagyon keményen elnyomták a cigányozást és az antiszemitizmust is. Ez volt a Kádárrendszer öröksége, ez volt a szólásszabadság korlátozása. Mi történt az Egyesült Államokban? 1928ban született egy legfelsőbb bírósági döntés, amely a KuKluxKlan tagjaival kapcsolatban kifejtette azt, hogy amennyiben pusztán a véleményüket fejtik ki, megvan a lehetőségük és a szabadságuk, hogy ezt megtegyék. Természetesen erőszakos cselekmények esetében velük szemben is föl kell lépni a büntető törvénykönyv alapján. 1958ban az Amerikai Egyesült Á llamokban azon ítélet alapján, amit ebben a KuKluxKlanügyben hoztak, indult el a feketék polgárjogi mozgalma. 1958ban! És ez az 1958as mozgalom, ami a '28as ítéleten alapult, hozta meg az amerikai feketék emancipációját. A szólás szabadsága. Ez hozta meg azt a fantasztikus fordulatot az amerikai társadalomban, amelyet azóta mindenki egyébként csodálattal figyel, hogy hogyan sikerült egy ilyen elesett néprétegnek azt a segítséget megadni, amit meghoztak. Ezt jelentette a szólás szabadsága, képviselőtár sam. Ezt jelenti, és ez a tartalma annak, szemben azzal, ami a mi pártállami gyakorlatunk volt. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk az előre jelentkezett felszólalók sorát. Salamon László képvise lő úr következik, Fideszfrakció. DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy a FideszMagyar Polgári Szövetségben azzal a szándékkal, azzal a céllal, amit ez a törvényjavaslat hirdet, mi is egyetértünk. Elutasítjuk azokat a magatartási formákat, amelyek ellen ez a törvényjavaslat fel kíván lépni, az alantas indulatok felkorbácsolását, a gyűlöletbeszédet. A problémát mi is abban látjuk, ami itt már korábban az SZ DSZes felszólalók részéről elhangzott, hogy az a kérdés, hogy a Btk. hatályos 269. § rendelkezésein túlmenően mit lehet tenni még a büntetőjog eszközeivel, lehete tenni még valamit a büntetőjog eszközeivel az adott cél eléréséhez. (15.30) E kérdésnél meg kerülhetetlen annak a kérdésnek az értelmezése, hogy mi a gyűlöletbeszéd. Ez a kérdés azért merül fel, mert maga a törvényjavaslat is mit tesz? Ami itt már több hozzászólásban
