Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - KISS ATTILA, a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1984 Mindezekre való tekintettel tehát a kulturális bizottság a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta. Amenn yiben szükségesnek látszik módosító indítványokkal korrigálni, ezt természetesen meg kell tenni, együttesen és mindközönségesen azonban elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kulturális bizottság ülésén elhangzott kisebbségi véleményt ismerteti Kiss Attila képviselő úr. Parancsoljon, öné a szó. KISS ATTILA , a kulturális és sajtóbizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Ked ves Képviselőtársaim! Hallhattuk tehát a kulturális és sajtóbizottság többségének véleményét Szabó képviselőtársam tolmácsolásában. Érdekes helyzet állt elő, hiszen itt most nem feltétlenül kormánypárti és ellenzéki kisebbségi véleményekkel találkozunk, ha nem az egyik kormánypárt, a szabad demokraták is más véleményen vannak, mint a nagyobbik, a szocialista kormányzati tényező. Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának ellenzéki, magyar demokrata fórumos és fideszes képviselői a büntető törvénykö nyv módosításáról szóló, a kormány által beterjesztett törvényjavaslatot általános vitára alkalmatlannak tartják. Alkalmatlannak tartjuk, hiszen egy jogilag szabályozhatatlan, vagy legalábbis nagyon nehezen, szinte körülírhatatlan módon szabályozható dolgo t, a közbeszédet, a véleménynyilvánítást akarja törvényi keretek közé szorítani a tervezet. A tárgyalt kérdéskör nem ide tartozik véleményünk szerint, az erkölcs, a morál nem szabályozható sem törvénnyel, sem más eszközzel, vagy legalábbis ilyenformán semm iképpen sem lehetséges ezt szabályozni. Álláspontunk szerint a tervezett módosítás nemcsak alkotmányellenes, de az európai normákkal sem összeegyeztethető. Azzal egyetértünk, hogy a 269. § által is tárgyalt, gyűlöletkeltő, erőszakos cselekmények ellen a tá rsadalomnak és a mindenkori hatalom gyakorlóinak egységesen fel kell lépniük, azt azonban nem tudjuk támogatni, hogy az említett törvényhelyet, a 269. §t úgy módosítsuk, ahogy az az előttünk álló törvényjavaslatban szerepel. A rendszerváltozás egyik legfo ntosabb vívmánya éppen a valódi szólásszabadság megteremtése volt, legalábbis véleményünk szerint. Mindenképpen nagyon helyes volt abban az időben ezt meghozni, hiszen korábban a szavak szintjén és a korábbi állampárti vélemények szerint ez korlátlan és sz abad volt Magyarországon, de mint az egykori vicc is mondta, nem tudom pontosan idézni, de a lényege valami ilyesmi volt, hogy a szólásszabadság miről szólt a szocializmusban: beszélni mindenről lehet, legalábbis amiről lehet, arról szabad beszélni, tehát ilyen nagyon sajátosan értelmezték a szólásszabadságot. Én azt gondolom, hogy ehhez semmiképpen sem kell visszatérnünk, mindenképpen a jelenlegi formájában kell a törvényparagrafust fenntartanunk, illetve ennek valamiféle, európai normákkal is összeegyezte thető változtatásában mi is partnerek leszünk, de semmiképpen sem a jelenleg beterjesztett formában. Bármilyen, tudniillik a szólásszabadság elleni fellépést, megnyilvánulást mindenképpen a demokrácia elleni támadásként ítélünk meg; egységesen az MDF és a Fidesz képviselői így foglaltak állást a bizottsági ülésen, illetve a bizottsági üléseken kívüli beszélgetésekben is. Természetesen a jelen tervezetet nem ítéljük ilyen próbálkozásnak, legalábbis nem feltételezzük azt, hogy a törvényhozó, illetve a kormány ilyen szándékkal készült volna, illetve ilyen szándékkal készítette volna el ezt a tervezetet. Mivel valamennyi, a szólásszabadságot érintő szabályozást fokozott óvatossággal, kellő gondossággal kell kezelnünk, a tervezet kapcsán is ez a vélemény fogalmaz ódott meg bennünk. Ismert, hogy a Btk. kormány által módosítani kívánt, említett 269. §a hosszú törvényelőkészítő munka, majd tíz év jogértelmezési gyakorlat során jött létre. Eredetileg a korábbi pártállami, ha jól emlékszem, izgatási törvény vagy valam i hasonló - (Jelzésre:) bólogatnak képviselőtársaim , tehát
