Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója:
1982 Alkotmánybíróság egyértelműen kimondta azt, hogy cselekvő fellépésre kell ösztönzőnek lennie ennek a véleménykifejtésnek. És ráadásul nem is akármilyen cselekvésre kell késztetnie a fellépőket, hanem egyértelműen jogsértő cselekvésre kell, az Alkotmánybíróság ezt is elég világosan kijelölte; és a korlátozásnak, ha ilyen korlátozást elfogad a parlament, ki kell elégítenie a jogállamiság és azon belül a jogbiztonság követelményeit. A mostani javaslatról az emberi jogi bizottság vitájában egyértelműen kiderült a többség számára, hogy nem alkalmas ezen szempontok figyelembevételére, hiszen önmagában a javaslat egyfajta véleménykorlátozást kíván beve zetni, és ez az Alkotmánybíróság előbb ismertetett felfogása és döntései alapján nem elfogadható, biztos, hogy nem állná ki az alkotmányosság próbáját. Azon túlmenően a “gyűlöletre való uszítás” kifejezésnek a használata, amely jelenleg a büntető törvénykö nyv 269. §ában szerepel, nem cserélhető ki az izgatásra, hiszen az Alkotmánybíróság elég egyértelműen megmondta azt, hogy itt két különböző fogalomról van szó, amelyek nem szinonimái egymásnak, mást jelentenek. Az izgatás kiterjesztené a büntethetőség kör ét nem alkotmányos módon Magyarországon. Így az emberi jogi bizottságban az az álláspont alakult ki, hogy ez nem támogatható és nem elfogadható. Ráadásul a Legfelsőbb Bíróság is állást foglalt ebben a témakörben, és pont az uszítás kontra izgatás vitában ú gy foglalt állást, hogy az uszításnak támadásra irányuló mozgósítási és aktivitási tartalma kell hogy legyen. Tehát a most megfogalmazásra kerülő izgatási passzus semmilyen szempontból nem felel meg ezen követelménynek sem. Tisztelt Képviselőtársaim! Az it t elmondottak és előadottak alapján ezért az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság úgy ítélte meg, hogy ámbár a szándék sok szempontból helyes és méltányolandó, ami a kormányt arra ösztökélte, hogy valamit tenni próbáljon e téren - majd a vitában erről nyilván beszélni fogunk, hogy mit gondolunk erről, mi a személyes véleményünk, illetve a pártok véleménye , tehát ez méltányolandó; viszont az eszköz alkalmatlan arra, hogy alkotmányos módon próbáljunk egy súlyos társadalmi problémát megoldani. Ezé rt nekünk erre más javaslataink lesznek, így az emberi jogi bizottság többsége nem találta általános vitára alkalmasnak ezt a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megké rdezem, hogy kíváne valaki kisebbségi véleményt ismertetni az emberi jogi bizottság részéről. Úgy látom, hogy senki. Megadom a szót Csákabonyi Balázsnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. CSÁKABONYI BALÁZS , az alkotmány- és igazságügyi bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmányügyi bizottság megvitatta a törvénytervezetet, és többséggel általános vitára alkalmasnak tartotta. A bizottsági vita során a többségi vé leményben megfogalmazódott az a jogos - megítélésünk szerint jogos - elvárás, hogy a társadalomban rendkívüli módon elharapódzott gyűlöletbeszéddel szemben immáron szükségessé válhat a büntetőjog eszközeivel történő fellépés is. Mindazon túlmenően, hogy ez a többségi véleményben megfogalmazódott, a vélemény egyik eredője az, hogy az Alkotmánybíróság 1992es, majd az azt követő '99es határozata óta is a magyar társadalmi viszonyokban azonban egy meglehetősen lényeges változás következett be, mégpedig ez a v áltozás involválhatja, tehát maga után vonhatja azt, hogy a két alkotmányos alapjog egymással szembeni viszonya nem teljes mértékben ugyan, de bizonyos szempontokból átértékelésre kerüljön. Mi a büntetőjog célja általában? A büntetőjog célja mindig a társa dalom védelme, méghozzá, és ezt most nem pejoratív értelemben mondom, az adott társadalmi rendszer védelme, jelesül a magyar demokratikus államberendezkedés, és ezen belül az emberi szabadságjogok, a személyiséghez
