Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - MOLNÁR JÓZSEF (MSZP):
1932 volna, hogy az iskolák képzési formáját tudnánk fejleszteni még jobban, még energikusabban ezzel a tervezettel. Hiszen nagyon sok pozitív dolog van ebben a szakképzési törvénymódosításban, és azt szeretnénk elérni, ahogy az előbb már Gúr Nándor képviselő úr is mondta, hogy ezek a pénzek jó helyre kerüljenek, hogy a szakképzés fejlesztését szolgálják. Hogy mennyire üdvözöljük, hogy maradt ez a 1,5 százalék, és most két részletben lehet befizetni, ez is nagyon fontos dolog. De még fontosabbnak tartanám azt, hogy a tárgyévet követő II. hó 15ig is be lehessen fizetni az intézményekhez. Köszönöm. ELNÖK (dr . Szájer József) : Gúr Nándor képviselő úrnak adom meg két percre a szót. (11.00) GÚR NÁNDOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A Borkó Károly képviselőtársam által elmondottakat pozitívnak tartom, már csak azé rt is, mert a célkitűzéseket helyénvalónak ítéli. Mindezzel együtt szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy amikor növekvő munkanélküliségről beszél e gondolatokhoz hozzáillesztetten, akkor nem baj az sem, ha a növekvő foglalkoztatás kifejezést is használ ja, mert komplexen így igaz a kép. Igaz, hogy a munkanélküliség növekedése mértékében jóval alulmúlja a foglalkoztatás bővülésének a kérdéskörét, de így már a tényszerűséget is az asztalra tesszük. Ez pedig azért fontos, mert minden képzésnek, így a szakké pzésnek is az a célja, hogy az emberek lehetőség szerint minél nagyobb mértékben foglalkoztathatóvá váljanak, és hogy minél nagyobb hozamtermelő képességgel is bírjanak. Mindezeket szolgálják azok a célok, amelyek egyrészt a forrásdecentralizálást, másrész t a társfinanszírozási lehetőségek bevonását hordozzák magukban. Pichler úr mondandójához pedig azt szeretném hozzátenni, hogy az intézmények tekintetében, az intézmények védelme érdekében fontos - ezt Kuzma úr is használta , hogy ne működésre, hanem fejl esztésre használják fel azokat a forrásokat, amelyek fejlesztésre valók, hiszen a szakképzési hozzájárulás nem arról szól, hogy működési költségek finanszírozását szolgálják, hanem arról szól, hogy a fejlesztési háttér erősödjön, hogy ezen keresztül is oly an alapot biztosítsunk a szakképzésben részt vevők számára, amin keresztül a majdani szakmai képesítésének megszerzése olyan tudástöbblettel párosul, amit a munkaerőpiacon jó hatásfokkal, hatékonysággal tud visszaigazolni és ezáltal hozamot termelni. Köszö nöm szépen. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm. Megadom a szót Molnár József képviselő úrnak, MSZP. MOLNÁR JÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szabados Tamás államtitkár úr már elmondta, hogy másodszor tárgyalunk a szakképzésre döntő befolyással bíró törvényt ebben az évben itt a parlamentben. Erre szükség is van, mert a terület sok gonddal küzd. A szakképzési törvény módosítása elindította a képzés tartalmi megújulását. Ennek következtében az Országos Képzési Jegyzék felülvizsgálata m egtörténik, a szakmák túlburjánzását megállítjuk a jegyzékben. Ezzel párhuzamosan történik meg a szakmai és vizsgakövetelmények felülvizsgálata, a képzési tartalom korszerűsítése. A tanulószerződési rendszer kiszélesedése és a kamarák szerepének növelése a képzésben pedig közelebb viszi a szakképzést a gyakorlati élethez, a gazdaság elvárásaihoz. A kormány külön határozatban döntött a szakképzés fejlesztésének feladatairól, és elindult a képzés megújulását szolgáló szakiskolai program. Nagy jelentőségű, hog y a nemzeti fejlesztési
