Országgyűlési napló - 2003. évi őszi ülésszak
2003. október 21 (98. szám) - A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - GÚR NÁNDOR (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - MOLNÁR JÓZSEF (MSZP):
1933 tervben is kiemelt szerephez jut ez a terület. Három év alatt 20 milliárd forint szolgálja majd a képzés fejlesztését. Minderre szükség van, mert a szakképzés ma nem tud megfelelni teljes mértékben a gazdaság elvárásainak. A korábbi akban már említett problémák mellett egyszerre van jelen a szakemberhiány és a túlképzés; nem megfelelő a gazdálkodó szervezetek érdekeltsége a képzésben, hogy csak néhány továbbit említsek a gondok közül. A gondok megoldása egymásra épülő, az érdekeltekke l egyeztetett intézkedéssorozatot követel. Ésszerű munkamegosztásra van szükség a szakképzést folytató intézmények és a gazdasági szervezetek között. Szerencsére a kilencvenes évek végére a gazdaság megélénkült, és ez hatással van a szakképzésben való szer epvállalásra is. Míg a gazdaság visszaesésének idején a gyakorlati képzés nagy részét is fel kellett vállalják a szakképző iskolák, most ezen a téren kedvező fordulat kezd kibontakozni. Elfogadva azt a fontos elvet, hogy ott kapják meg a gyakorlati képzést a részvevők, ahol ahhoz a legjobb feltételek teremthetők meg, egymásra épülhet az iskolai és a vállalati gyakorlati képzés. A szakképzés első felében, a széles körű alapozás időszakában inkább az iskolai tanműhelyek alkalmasak az alapismeretek elsajátítás ára, míg a speciális szakmai ismeretek megszerzése szerencsésebb az élő gazdasági környezetben. Ezt a folyamatot a törvényi szabályozás eszközrendszerével is támogatni kell. Ezt szolgálja a ma tárgyalásra kerülő törvénytervezet, de a benyújtott jövő évi kö ltségvetési tervezet is. Az átgondolt lépéssorozatnak tehát lényeges eleme a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény újragondolása. Ez a törvényjavaslat épít a régi eredményekre, a pilléreket megtartja. Hogy másra ne utaljak, a hozzájárulás mértéke nem v áltozik, nem is nő, nem is csökken, marad a másfél százalékos alap, ugyanakkor lépést tart a bekövetkező jogszabályi változásokkal, a gazdaság fejlődésével, a képzési rendszer átalakulásával is. Az egységesebb teherviselés felé mozdul el olyan tekintetben, hogy kiterjeszti a kötelezettek, a szakképzési hozzájárulást fizetők körét. Tisztelt Ház! A Medgyessykormány programjának központi eleme az esélyteremtés, az esélykülönbségek csökkentése. A mostani törvényjavaslatban is számos olyan elgondolást találunk, ami ehhez közelebb vihet. Ezt segíti a képzési alaprész biztonságának növelése a 20 százalékos kötelező befizetés révén. Ez megkönnyítheti az európai uniós pénzek fogadását, de kedvezőbb helyzet teremtődhet a hátrányos helyzetű régiók számára is. Ahol erő s vállalkozások voltak, és el tudták érni, hogy helyben maradjanak a források, ott biztos, hogy az iskolák viszonylag jobban jártak. Míg azokban a régiókban, ahol kevesebb erős gazdasági vállalkozás volt, sajnos kevesebb jutott az iskoláknak. Nyilvánvaló, hogy a képzési alaprész megfelelő elosztásával csökkenhet a különbség a szakképző intézmények lehetőségei között. Nagyon fontos az is, hogy decentralizált keretként kerül felosztásra a kötelező kifizetések utáni forrás 60 százaléka. A döntés közelebb kerül a pályázókhoz. De szükséges az elosztásnál bizonyos pozitív diszkrimináció is. Igenis indokolt a gazdasági szempontból hátrányosabb helyzetű, de jó iskolasűrűséggel rendelkező régióknak többletet adni. A tanuláshoz való jutás esélyét növeli majd az is, ho gy a tanulóknak adható pénzbeli juttatás tanulószerződés esetén a minimálbér 50 százaléka irányába mozdulhat el. Bizony vannak olyan tanulók, akiknek ez nagyon nagy segítséget jelent. S az újbóli munkába állás esélyét növeli az iskolarendszeren kívüli feln őttképzésre fordítható rész, a kötelező kiadásokkal csökkentetett képzési alaprész egyharmada. Az alkalmazásban lévők további esélyeit javíthatja a saját munkavállalók továbbképzéséhez felhasználható, a bruttó kötelezettség egyharmadát kitevő forráslehetős ég. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Új formákat teremthet a javaslat a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének növelésében is. Fontos, hogy a hozzájárulás teljesítésének legkézenfekvőbb módja a képzésben való közv etlen részvétel marad, illetve az ebből adódó költségek elszámolhatósága. Nagy segítséget jelent ezen a téren az átalánydíjas elszámolási lehetőség megteremtése a tételes elszámolás helyett, főleg az egyéni és a kisvállalkozók számára. Sokan tartották eddi g túl bürokratikusnak az érvényben lévő
